Épp ezért a jövőben még nagyobb hangsúlyt helyeznek arra, hogy a szervezet mindenkit elérjen, aki a „vízen jár”. Emiatt hozták létre a szakmai igazgatói posztot: a direktor felel az egyes területeken zajló munka összehangolásáért. A szövetség nemrégiben– Schmidt Gábor szakmai alelnök és Ábrahám Attila főtitkár javaslatára – a maratoni kenuban tizenhétszeres világbajnok, harminchat éves Csabai Edvint nevezte ki a csúcsposztra.

A nyolc kandidáló közül kiválasztott Csabai a minap előterjesztette jelöltjeit a részlegek vezetésére, s miután az elnökség elfogadta a „stáblistát”, Storcz Botond eddigi szövetségi kapitány a felnőttek, Hüttner Csaba, az utánpótlásrészleg főedzőjeként tevékenykedik. Mindemellett fókuszba kerülnek a parakenusok – elvégre az invalidusok versenyszáma szerepel a 2016-os, riói ötkarikás vetélkedő programjában –, illetve nagyobb figyelmet kapnak a nem olimpiai szekció képviselői, például a sárkányhajósok. Kiemelt szerepet kap a sportági stratégiában a bázist jelentő hozzávetőleg százezer szabadidős kajakos, aki a Dunán, illetve a többi magyarországi folyón lapátol. Már csak azért is foglalkoznak az amatőrökkel, mert a hobbisportolókon keresztül a turizmus felé is orientálódhat a kajak-kenu.

Arra a felvetésre, hogy a szakvezetőként sikeres Storcz feladatköre változik-e, Baráth így felelt: „A korábbi szövetségi kapitány tevékenysége kiterjed majd az edzők közötti koordinációra, s végső soron az általános szakmai színvonal emelésére is.” A potentátot arról is megkérdeztük, hogy a változás után a felelősség megoszlik-e a szakmai irányítók között. A válasz: „Storcznak eddig is volt főnöke, hiszen működött a szövetségben szakmai grémium, s dolgozik ezért felelős alelnök is. Az azonban kétségtelen, hogy a jövőben a főedzőnek a válogatott keretre vonatkozó javaslata csak az után kerül a szövetség irányítói elé, hogy az összetételt Storcz már egyeztette a szakmai igazgatóval.”

A megújulás elsődleges oka – amint azt korábban jeleztük – nem a felnőtt szekció éremkollekciójának nagysága és értéke volt. Baráth hangsúlyozta, hogy egyre nehezebb magas színvonalon tartani az utánpótlást:

„Elég csak a demográfiai folyamatokra tekinteni. Mind kevesebb gyermek születik, így évről évre kisebb a merítési lehetőség. Egyre többet kell tenni azért, hogy a srácok a kajak-kenut válasszák, mert csak akkor tartható magasan a nívó, ha sokan szállnak vízre.”

Úgy tetszik, a szövetség fölöttébb távlatosan gondolkodik, mert egyelőre kevés jel mutat arra, hogy veszélyben lenne a sportág jövője. A szeptemberben Csehországban rendezett olimpiai reménységek versenyét például huszonkilenc aranyéremmel zárta a magyar küldöttség...

Baráth Etele sportági elnök