Kettő a harmadikon
Sem az egyik, sem a másik kijelentéssel nem lehetett vitatkozni a víkendre a korábbiaknál jóval forróbb hangulatú Papp László Sportarénában, amely tegnapelőtt Lőrincz Viktor és Kiss Balázs számára már-már az álmok színházának bizonyult.
Előbbi a 84 kilósok mezőnyében a mexikói Mejiát technikai tussal verte, s bár következő mérkőzésén 5:0-ra kikapott az azeri Tahmasebitől, mivel legyőzője a döntőbe verekedte magát, megnyílt előtte a lehetőség, hogy harcba szálljon a dobogós helyért. És ha már megnyílt, be is lépett a kapun: a német Ponomartschukot 3:0-ás pontozással intézte el, míg a grúz Cirekidzét újabb technikai tussal búcsúztatta, így az esti program szereplői között találta magát.
A nap három magyar résztvevője közül a másik favorit (a 60 kg-os Kozák István hamar elköszönt, miután vesztett a kubai Molina ellen), a négy éve vb-aranyérmes Kiss Balázs – amennyiben egy 96 kilós sportoló esetében ez egyáltalán lehetséges –szinte lubickolt az új szabályok kínálta helyzetben, s olyan tempót erőltetett riválisaira, hogy azok csak kapkodták a levegőt.
A kubai Cabrerát leléptették ellene, a szlovákiai Lengyel Dávidot kétvállra fektette, majd a török Ildemet küldte haza pontozással (3:0). Noha az elődöntőben az örmény Alekszanjannal szemben nem volt esélye (technikai tusvereség), a főműsor színlapján az ő neve is ott virított. S nem sokkal később mindkettőjüké az érmesek listáján. Lőrincz Viktor a finn Hietaniemit 2:0-ra múlta felül kevésbé akciódús, de annál emberpróbálóbb meccsen, Kiss –bár felszakadt szemöldöke miatt rövid ápolásra is szorult – az iráni Alijarifeizabadit húzta végig a szőnyegen (5:0).
A két harmadik hely nyomán a magyar csapat már hat medálnál (egy aranynál és öt bronznál) tartott a vb zárónapja előtt, amely azonban további kellemes órákat ígért. Kellemesebbeket annál, mint amilyeneket végül is átéltünk. A 74 kilós Korpási Bálint villámlátogatást tett a „BS”-ben, az amerikai Bisektől 2:1-re kikapott, és nem volt számára tovább. London ezüstérmese, a kétszeres Európa-bajnok Lőrincz Tamás (Viktor bátyja) viszont jó okkal bízhatott abban, hogy akár a létező legmesszebbre elér, különlegesen nehéz sorsolása dacára is. A 66 kilós súlycsoport – s a jelenlegi magyar birkózósport – emblémája arra az ágra került ugyanis, amelyre a kategória összes nagyágyúja, ezzel együtt az első két mérkőzését magabiztosan nyerte a norvég Thommesen, illetve az iráni Bjabangard ellen.
A negyeddöntőben aztán az azeri Haszan Alijev feszített vele szemben, s noha riválisa 5:0-ra elhúzott, mivel addigra két intést is begyűjtött, reménykedhettünk a leléptetésében. A vezetőbíró egyetlen másodperccel a vége előtt meg is ítélte az újabb szankciót, ám a szőnyegelnök nem hagyta jóvá az intést, így a 26 éves Lőrincz számára – mert vetélytársa kikapott a döntőbe jutásért – szomorúan korán véget ért a vb. Százhúsz kilós kollégája, a hovatovább veterán Deák-Bárdos Mihály viszont majdnem végigment az úton. A harmincnyolc esztendős versenyzővel szemben a bolgár Metodijev a leléptetés sorsára jutott, a dominikai Garcia pedig – ötpontos előnyét eladva, az ötszörös vb-második magyar 8:5-ös vezetésénél – a földre került (tus).
Ekkorra eldőlt, hogy a tizenkét éve (!) Európa-bajnok Deák-Bárdos mindenképpen résztvevője lesz az éremcsatáknak, az azonban csak az észt Nabival vívott mérkőzésén, hogy milyen színű medálért birkózhat. Sajnos az olimpiai második helyezett baltikumi ellen képtelen volt kibontakozni a diósgyőri „nagymedve”, akinek 6:0-ás veresége után már csak egy kérdés maradt: megszületik-e a magyar válogatott hatodik bronza a világbajnokságon? Ez ügyben a kazah Tinalijev nyilvánvalóan ellenkező véleményen volt, mint a hazai tábor, és amint elkezdődött a meccs, kiderült, hogy a vetélytárs akarata az erősebb. Deák-Bárdos csupán „bekkelni” volt képes, de a kazah – szumós módra – rendre kitolta őt a szőnyegről, így az első menet 5:0-lal zárult.
A szünetet követően a két fél végképp nem tudott mit kezdeni egymással, így a sportág hírverő eseményének nehezen nevezhető meccset Tinalijev nyerte; a magyarnak az ötödik hely jutott. A „minden jó, ha jó a vége” örök igazságának citálásától ezúttal eltekintenénk, ellenben akad a tarsolyban pozitív zárómondat: honfitársaink összességében egy első és öt harmadik hellyel zárták a világbajnokságot, amiért egy bravó mindenképpen kijár.
Kötöttfogás. 60 kg: 1. Ivo Angelov (bolgár), 2. Kujlakov (orosz), 3. Szeung Je Vu (dél-koreai) és Tasmuradov (üzbég). 66: 1. Ryu Han Su (dél-koreai), 2. Albijev (orosz), 3. Sandeep (indiai) és Staebler (német). 74: 1. Kim Hyeon Woo (dél-koreai), 2. Vlaszov (orosz), 3. Julfalakjan (örmény) és Kus (török). 84: 1. Taleb Nematpour (iráni), 2. Tahmasebi (azeri), Lőrincz Viktor és Hamzatau (fehérorosz). 96: 1. Nyikita Melnyikov (orosz), 2. Alekszanjan (örmény), Kiss Balázs és Gabadadze (azeri). 120. 1. Amir Aziz Aliakbari (iráni), 2. Nabi (észt), 3. Tinalijev (kazah) és Kayaalp (török).
