A nagyszabású eseményt ugyanis a jövő évi szocsi téli olimpia főpróbájaként kezelték – és nem csak a sportvezetők. „Az alapján fogják megítélni a lehetőségeinket, hogy itt hogyan szervezzük meg a munkát” – mondta Vlagyimir Putyin államfő még márciusban, amikor a végéhez közeledő beruházások szemléjére Kazanyba látogatott. Úgy tűnik ugyanis, hogy az orosz politikai elit – elsősorban a magáról mindig sportos benyomást kelteni igyekvő Putyin – minél több látványos sport- és egyéb eseményt szeretne Oroszországba vinni. Az államfő személyesen lobbizott a 2007-ben végül elnyert olimpiai rendezési jogért, ugyancsak komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy a 2018-as futballvilágbajnokságnak is Oroszország adhasson otthont, 2015-ben szintén Kazanyban tartják meg a vizes sportok világbajnokságát, a jövő ősszel már Szocsiban is lesz Forma–1-es futam, most pedig éppen a 2020-as világkiállítást igyekeznek Jekatyerinburgnak megszerezni.

A kazanyi Universiadéval végül elégedettek lehettek a Kremlben.

Még akkor is, ha a 45 ezer férőhelyes központi stadion majdhogynem az utolsó pillanatban készült el, ráadásul úgy, hogy a hírek szerint az építésébe társadalmi munkásként már szinte mindenkit, még a tatár főváros pedagógusait is bevonták. 162 országból jóval több mint tízezren vettek részt a diáksportolók nemzetközi seregszemléjén, amelyen 27 sportágban, 351 versenyszámban osztottak ki érmeket, többet, mint bármikor korábban. Először rendeztek párhuzamosan „Kulturális Universiadét” is: művészeti és szórakoztató rendezvények sorozata, köztük a világhírű cirkusz, a Cirque de Solei – a sportrendezvényekre váltott jegyek tulajdonosai számára ingyenes – előadása kísérte a viadalokat. Csúcsot állított fel az orosz csapat is: tagjai összesen 155 aranyérmet szereztek, csaknem hatszor annyit, mint a második helyezett kínaiak. Igaz, ezért a méltatások mellett sok bírálatot is kaptak. A biztos siker reményében ugyanis nemcsak valódi egyetemista és főiskolás sportolókat indítottak, hanem igazi nagyágyúkat is, olyanokat, akiknek legfeljebb formális diákstátusa van. Jól mutatja ezt, hogy a kazanyi Universiadén 19 olimpiai bajnok indult orosz színekben, kétszer annyi, mint a többi részt vevő országból összesen. Az utóbb az idei barcelonai világbajnokságon két aranyérmet szerzett úszónő, Julija Jefimova panaszkodott is, hogy a vébé előtt formaidőzítési kétségek miatt nem akart rajthoz állni a kazanyi versenyeken – ahol egyébként egymaga négy aranyat szállított –, de kényszerítették rá. Bizonyára rekordot hozott az idei Universiade a költségekben is. Miközben az előző, 2009-es versenysorozatra Kína mintegy egymilliárd dollárt költött, és nagyjából ennyivel számoltak Moszkvában is, amikor 2008-ban megszerezték Kazanynak a rendezés jogát, Rusztam Minnihanov tatár elnök júliusban azt közölte, hogy a rendezvény összesen 228 milliárd rubeles, azaz mintegy hétmilliárd dolláros kiadással járt. Igaz, ebben nemcsak a közvetlenül a versenyekre épített vagy felújított 64 sportlétesítménybe, hanem a városi infrastruktúrába, például az út- és metrófejlesztésbe, vagy a reptér korszerűsítésébe befektetett pénz is benne van.