Bár a társaság a júniusi Európa-bajnokságon csupán három aranyérmet szerzett, a kollekció tizenegy medálból állt, azaz komoly aggodalomra nem volt ok. Az Eb-ről Storcz Botond szövetségi kapitány úgy fogalmazott: a portugáliai eseményen „kifelé jöttek a labdák a kapufáról”.

A vasárnap befejeződött németországi találkozón meg befelé mentek. A női kajakrészleg újra bizonyította, hogy klasszisok egész sorát vonultatja föl, s a világ legerősebb különítményét alkotja. Igaz ez akkor is, ha Kovács Katalinnak és Douchev-Janics Natasának nem úgy sikerült a világbajnokság, ahogyan azt elképzelte. Utóbbinak gyógyírt jelentett a stafétával aratott emlékezetes siker, ám Kovács számára régen elfelejtett élmény, hogy egy világbajnokságon nem állhat a dobogó tetejére. Bizony másfél évtizede nem esett meg vele, hogy aranyérem nélkül menjen haza vb-ről...

A férfi kenusokkal meg az történt meg régen, hogy egymást váltják a pódiumon. Márpedig most – a londoni olimpia kudarca után – újra a világ élvonalába emelkedtek. Vajda Attila a múlt évi ötkarikás játékok 1000 méteres versenyében csupán hatodik lett, a párosok pedig nem is szereztek kvótát a vetélkedőre. Innen lényegében csak fölfelé volt út, az előrelépés mégis figyelemre méltó.

Vajda revánsot vett olimpiai vereségéért, s „idegenben” győzte le a német Sebastian Brendelt, aztán szerzett még egy ezüstérmet is öt ki lométeren. A Vasbányai Henrik, Mike Róbert kettős szembeszökően magabiztos versenyzéssel nyerte meg az ezres viadalt, hogy aztán ötszázon második helyezést érjen el.

Ha hozzá tesszük, hogy a Varga Dávid, Korisánszky Dávid, Korisánszky Péter, Vass András kvartett harmadikként evezett be, a Lantos Ádám, Nagy Péter kettős pedig remek futamban csak centikkel maradt le a dobogóról a sprinttávon, akkor a legkevesebb, ami elmondható: a magyar kenuszekció nem egyszemélyes különítmény, még akkor sem, ha sok múlik Vajda eredményességén.

Hogy teljes legyen a kép: szerzett medált a férfi kajak és a női kenu szakág is, s ez megint csak szépen illusztrálja a magyar válogatott erejét. Meg azt: nincs olyan klasszis, akinek gyengébb formája vagy balszerencséje miatt a társulat meginogna. Ha úgy alakul, hogy valakinek nem megy, nyer más...

Aranyfényben