Gyurta Dániel edzője: 'Narancslé, rendel!'

Széles Sándort, Gyurta Dániel trénerét az úszószövetség elöljárói hazaküldték tanítványa barcelonai vb-döntője előtt. Az edző, akivel egy budai vendéglőben találkoztunk, lezártnak tekinti az ügyet, s előretekint.

Mit rendel?

Narancslevet és presszókávét.

Semmi alkohol?

Ez már lezárt ügy. A barcelonai világbajnokság idején egészségügyi gondjaim voltak, s amikor a szövetség vezetői szóltak, hogy haza kell jönnöm, nem vitatkoztam. Azóta Gyárfás Tamásékkal is megbeszéltük a történteket.

Ironikus nyilatkozatában azért megemlítette: úgy tetszik, csupán az alkoholista magyar tréner versenyzője szerez érmet a vetélkedőn.

Aztán kérhettem is bocsánatot, mert Hosszú Katinka edzője amerikai ugyan, de a szintén dobogóra álló Cseh Lászlót Turi György készíti fel, így korrigálnom kellett a szavaimat.

Ennél súlyosabb gondjai is voltak már világverseny után: Gyurta 2004-es athéni olimpiai ezüstérmét követően tartós hullámvölgybe került, s útjaik akár el is válhattak volna.

Akkoriban próbálták telebeszélni Dani fejét, igyekeztek elhitetni vele, velem nincs esélye a csúcsra jutni. Valóban megállt a fejlődésben, és sokakban megfogalmazódott, hogy ennek a kapcsolatnak vége. De Dani akkor már hosszú évek óta velem készült, s úgy döntött, marad. Magában kereste a hibát, ahogyan én is. Ha mindenki így tesz, nincs miért feladni.

Tízéves korától edzi a versenyzőt. Hogyan talált rá az ifjú Gyurtára a kezdő tehetségek között?

Ha valaki 9,7 másodperc alatt futja a száz métert, azt bárki észreveszi. S nem hinném, hogy akadna, aki elküldené az illetőt, mondjuk, azzal az indokkal, hogy nem jó a testalkata.

Másokat sem küldött el, mentek maguktól. Miért?

Molnár Ákos és a Verrasztó testvérpár elhagyta a csoportomat. Ők akkor azt gondolták, mással jobb eredményeket érnek majd el.

A hosszútávúszó Risztov Éva az ön programja alapján készült a londoni olimpiára, amelyen aranyérmet nyert. Az idén otthagyta az edzőtábort néhány héttel a verseny előtt, s visszatért Debrecenbe, aztán a vb-n kilencedik lett. Összevesztek?

Dehogy. Még csak nem is találkoztam vele, amikor elment. A kollégák szóltak, hogy összepakolt. Nem volt veszekedés. Egyébként sem bírom a konfliktusokat. Lehet, hogy a gyomrom is erre megy rá. Kezdőként még üvöltöztem, manapság már nem teszem.

Világklasszisokkal nem érdemes ordibálni?

Ha a versenyző magától nem csinálja meg azt, amit kérek, nincs mit tenni. Megtapasztaltam, hogy a veszekedés után csak kínlódunk, újra összekapunk. Ezért inkább elmondom, mit tartok helyesnek szakmailag. Ha valaki nyerni akar, úgyis megcsinálja. Dani például megteszi.

Nem féltette őt Barcelonában, elvégre nem volt vele a döntő napján?

Nem, mert szakmai feladatunk olyankor már nincs. Inkább csak szertartásos tevékenységet végzünk: kísérjük, amíg lehet, adunk neki két puszit. Ráadásul az edzői csapatunkból vele maradt Kovácshegyi Ferenc és Virth Balázs, akikben vakon megbízom.

Rendre hangsúlyozza a teammunka fontosságát.

Kovácshegyi Ferivel – kisebb megszakításokkal – 1977 óta dolgozom együtt; ő felel a szárazföldi, én a vízi munkáért. Balázs is több mint egy évtizede velünk van.

Sok gyerek akar ennél a hármasnál úszni, mióta Gyurta sikert sikerre halmoz?

A probléma az, hogy az újpesti klubunknál nincs kiscsoport. Tizenkét éves úszókat pedig nem engedhetek össze érett klasszisokkal. Pedig akkor működne igazán jól a rendszer, ha a mi módszereinket ismerő trénerek foglalkoznának a kicsikkel. Virth Balázsnak akad egy csoportja, ami azért fontos, mert neki a fejében van minden, amit mi kidolgoztunk. Széchy Tamás iskolája szintén így épült fel. A tréner edzőket nevelt, akik a mester arcára formálták a fiatalokat.

Ha jól értem, a csoportjából most hiányzik a közvetlen utánpótlás.

Igen, de bármikor felbukkanhat egy tehetséges gyerek, akinek megfelelő akaratereje van ahhoz, hogy klasszissá váljon.

Az akarat legalább olyan fontos, mint a talentum?

Igen, mert nem csupán a monotóniát kell tűrni, hanem az éles fájdalmat is. Ha injekció nélkül fúrják a fogunkat, az nem jó, de van, akinek el kell viselnie. Miként a nyomást is. Daninak ez már olyan jól megy, hogy szerintem jobban teljesített Barcelonában, mint az olimpián. Ott talán nem merte a második százra hagyni a döntést, ám a vb-n olyat úszott a hajrában, amilyet még ember nem. Nem volt ellenfele, ezért nem lett még jobb az ideje.

Milyen volt itthonról nézni a futamot?

Jó. Kényelmesen elhelyezkedtem a tévé előtt, s idehaza a biztonsági emberek sem akartak elzavarni a helyemről.

A hangulatából úgy tetszik, nem törték meg a történtek.

Két olimpiai aranyérem után miért törnék meg?

Széles-mosoly
Széles-mosoly
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.