A huszonegy éves Neymar, a Konföderációs Kupa fénylő csillaga 57 millióért került a Santostól a Barcelonához, a védekező középpályás Fernandinhóért

40 milliót fizetett a Manchester City a Sahtyor Donyecknek, míg a mindössze tizenkilenc esztendős Marquinhóért 31,4 milliót (csaknem 10 milliárd forintot) szurkolt le a PSG az AS Romának. Az utóbbi üzlet nem csupán a védő poétikus életkora miatt érdekes, hanem azért is,mert a párizsi klub hallani sem akar Thiago Silva elengedéséről, és középső védőnek ott van még az Eindhovenben és a Chelsea-ben is hosszú időt töltő, szintén brazil Alex. Az ugyancsak chelsea-s David Luiz lehetne a következő negyvenmilliós, amennyiben a Bayern München valóban hajlandó volna ennyi pénzt átutalni érte Londonba (és ha az angol fővárosban hozzájárulnának, hogy a védő az előző évadban triplázó, a német bajnoki cím és kupa mellett a Bajnokok Ligája-trófeát is elhódító együtteshez igazoljon). Hulk pedig akár 52 milliót is hozhat a Zenitnek, ha aláír a Monacóhoz. Igaz, az az 52 millió csak tízmillió, ha azt nézzük, hogy a csatár 40 millióért ment Portóból Szentpétervárra...

A Konföderációs Kupán szintén kiválóan futballozó Paulinho „potom” 20 millió euróért szegődött a Corinthianstól a Tottenhamhez, és ezzel csak a középmezőnyben van; pláne, hogy a húszéves Bernardért (Atletico Mineiro) 25 milliót is áldozna a Sahtyor Donyeck, és ugyanennyit ajánlott a Zenit a Porto Alegre-i Internacionalnak Leandro Damiaóért. A Thiago Alcantara – az 1994-ben világbajnok brazil Mazinho spanyol válogatott édes gyermeke – érkezése miatt a Bayernnél hovatovább „létszámfelettivé” váló Luiz Gustavót már 18 millióért is vinni lehetne, noha még Fred megszerzésekor is 15 millióval lett „karcsúbb” a Sahtyor (amelynek – Bernard átigazolásával – komplett brazil tizenegye lenne, és két védőn kívül négy középpályás, valamint öt csatár volna a „pakliban”). Ez a Fred azonban nem az a Fred, aki a Fluminensében és a KK-n sorra szerezte a gólokat: a „donyecki” fiatalember alig húszéves, és az előző évadban az Internacional középpályásai közé tartozott.

A tizenkilenc, húsz-, huszonegy esztendősek társaságából is „kilóg” az a Doria, aki iránt a Chelsea érdeklődik élénken: a Botafogo védője nem több tizennyolcnál (de már harminc brazil első osztályú mérkőzésen szerepelt). Ehhez képest a londoni ajánlat 9,4 millió euróról szól... Egyelőre nem tudni, mennyiért kelhet el Julio Cesar, ám a brit lapok szerint az Arsenal heti 70-90 ezer fontos fizetést is megadna a 74-szeres válogatott kapusnak. Ő egyébként már harminchárom éves, kollégája, Rafael Cabral viszont tíz esztendővel ifjabb nála, de ötmillió eurót ő is megért a Napolinak. Jó, az egy brazilért nem pénz. De kapusért? (Munkatársunktól)