Az előzmények kulcskérdése, hogy a kisalföldiek szponzora, a német autó gyár győri leányvállalata az idén húszesztendős, és a cég közreműködésével jött létre Európa jelenlegi első számú klubcsapatának a vendégjátéka. Az ETO-nak az időpontot tekintve választása nem volt, hiszen hogyan szabhatná meg a Győr a BL-győztesnek, hogy az mikor érkezzen? Márpedig az együttműködő Bayern augusztus 11-ét jelölte meg, miközben a házigazdák úgy gondolták: az FTC beleegyezik az első osztályú találkozó elhalasztásába. Tudomásunk szerint a győriek nyomban a bajor válasz után tájékoztatták a ferencvárosiakat, a budapesti zöld-fehérek vezérkara azonban nem hajlott a terminus módosítására, egyrészt a zsúfolt bajnoki programra, másrészt arra hivatkozva, hogy hétközi mérkőzés esetén a fővárosi szurkolók csak kisebb számban képviseltethetnék magukat Győrött. Ráadásul –tették hozzá az Üllői úti illetékesek –a Bayern fellépése csupán barátságos jellegű, míg az NB I-es másfél óra tétmérkőzés.

Tegnap óta Győrött úgy készülnek, hogy két meccset kell játszani huszonegy órán belül, miután az MLSZ versenybizottsága nem járult hozzá az ETO–FTC találkozó időpontjának megváltoztatásához. (A döntés végleges, fellebbezésnek helye nincs.) A szövetség hivatalosan nem tehetett mást, mivel a labdarúgó-szervezet csak akkor változtathat a terminuson, ha az mindkét fél kérésére történik.

Előállt tehát az a helyzet, hogy ideérkezik a kontinens legkiválóbb együttese, mellyel szemben vagy ugyanazokat szerepelteti a Győr, mint az FTC ellen, vagy valamelyik mérkőzésen a B garnitúráját küldi a pályára. A Bayern vendégjátéka alkalmával ezt kevésbé teheti meg, mivel a Maccabi Tel-Aviv is sok volt nemhogy a B-nek: az A-nak...

S akkor még nem beszéltünk arról, mi mindennel jár éjfél és délután két óra között megfelelő állapotba hozni a stadiont és környékét. Elvégre a Bayern Münchent illik méltóképpen fogadni.

A konklúzió pedig megint csak annyi: a sikeren kívül nem létezik olyasmi, ami a magyar futballban ne fordulhatna elő...