Nem folytatódott viszont az a sorozat, hogy a szenzációt szállító hősök nagy sikerük után gyorsan elszálltak. Csak egy napig élvezte világraszóló győzelmének csillogását a Sarapovát búcsúztató Larcher de Brito, a Wozniacki ellen nyertes Cetkovska, a Federer álmait derékba törő Sztahovszkij, a Tsongát legyőző Gulbis, hiszen mindannyian elbuktak a következő (elvileg könnyebb) akadálynál, a Nadalt hazaküldő Darcis pedig ki sem állt következő fellépésére. Lisicki kisasszony viszont a szuperesélyes Serena Williams kiejtése utáni napon is brillírozott, s a papírformának megfelelő könnyed győzelemmel lépett a csütörtöki elődöntőbe. A bukmékerek népszerűségi listáján immár a legnagyobb esélyessé előrelépett, 23. helyen kiemelt szőke, német hölgy a finálé jogáért a 4. helyen jegyzett Radwanska ellen meccsel majd.

Várjunk azonban a latolgatással, hiszen az idei női torna alakulását annyi csavar kísérte, hogy a végső győztessel kapcsolatban biztosat csak akkor mondhatunk, amikor lezárult a szombat délutáni finálé.

Az alsó ágon a nagy ígéretnek számító amerikai Stephens (17.) veresége a francia Bartoli (15.) ellen némi meglepetés, a 2011-es wimbledoni bajnok, volt világelső cseh Kvitova (8.) buktája pedig nagy szenzáció. Legyőzője persze nem akárki: a szemüveges Kirsten Flipkens 20. kiemeltként a feltörekvő generáció tagja, s Clijsters, valamint Henin nyomdokain fontolva halad előre a belga úton. Tizenhét esztendősen juniorként már megtapasztalhatta a wimbledoni tornagyőzelem ízét – nem is tűnik olyan megvalósíthatatlan álomnak, hogy tíz év után ismét döntőt játsszon a díszpálya publikuma előtt. Holnap a 2007-es wimbledoni döntős Bartoli lesz az ellenfele.

Ma viszont az urakon a sor. A centerpályán a hazai publikum előtt tornagyőzelemre törő Murray a főszereplő, miközben spanyol nyelvű kórus adja a háttérzenét. Az 1-es pályán a világelső Djokovics lesz a karnagy, s kelet-európai muzsikusok alkotják a zenekarát.

Ami a Ferrer (4.)–Del Potro (8.) latin rangadót illeti, ott az a kérdés, hogy a napok óta térdsérüléssel kínlódó argentin mennyire tudja terhelni a bal lábát – könnyed ütögetésre aligha számíthat a hétfőtől már világrangsor-harmadik spanyollal szemben, aki 6:2-re vezet az egymás elleni csatározásokban.

Lengyel-lengyel két jó barát – aktualizálhatjuk a wimbledoni módi szerint a magyaros szólást. A veterán korba lépő, 31 éves Lukasz Kubot és ifjú honfitársa, a 22 esztendős Jerzy Janowicz testvéri csatában döntheti el, melyikük lesz a nemzeti hős. Mostanáig Wojciech Fibak volt a csúcstartó, hiszen 1980-ban Párizsban, Wimbledonban és a US Open küzdelmein is a negyeddöntőig kapaszkodott, ám Grand Slam-elődöntőse még nem volt a lengyel férfitenisznek. A fiatalság és az erő Janowicz mellett szól. Tavaly ilyenkor még a 136. helyen jegyezték az ATP-világranglistán, ezt a versenyt már 24. kiemeltként kezdte, s aligha tévedünk nagyot, ha azt jósoljuk – függetlenül attól, hogy meddig jut most Wimbledonban, s a US Open szeptemberi küzdelmein – rövidesen a top 10 mezőnyében találkozunk vele. Eddig igen meggyőzően menetelt: Stepanek és Almagro (15.) legyőzése nem kis bravúr, miként az sem, hogy idei négy wimbledoni meccsén 64 ászt szórt, s adogatójátékait szinte kivétel nélkül megnyerte (62 közül csak négyben maradt alul).

Ami a két nagy esélyes dolgát illeti, papíron Murray (2.) lesz könnyebb helyzetben ma, hiszen a spanyol Verdasco ellen vélhetőleg nem zárul le tizenöt mérkőzésből álló idei füves pályás veretlenségi sorozata, s talán még a szettveszteség nélküli meccsnyerés szokását is megtarthatja. Djokovics viszont nagyobb ellenállásra számíthat a 7. kiemelt Berdych ellen, aki 2010-es finalista szereplése idején nyerni tudott ellene, s akkor legyőzte Federert is (mielőtt a döntőben fejet hajtott Nadal előtt).

Női negyeddöntők: Lisicki (német, 23.)–Kanepi (észt) 6:3, 6:3; A. Radwanska (lengyel, 4.)–Li Na (kínai, 6.) 7:6, 4:6, 6:2; Bartoli (francia, 15.)–Stephens (amerikai, 17.) 6:4, 7:5; Flipkens (belga, 20.)–Kvitova (cseh, 8.) 4:6, 6:3, 6:4.

Flipkens mámorban