Rendszert váltott az MLSZ - Válogatott tizenkettő
A kérdés azért vetődött fel, mert az MLSZ „rendszerváltást” hajtott végre: a következő évadtól hivatásos „sporik” irányítják a meccseket az első osztályban. A futballszervezet tucatnyi játékvezetőt választott ki, s a társaság tagjaival három évre szóló szerződést köt. A megállapodás szükséges feltétele, hogy az érintettek feladják eddigi munkájukat, hiszen a továbbiakban főállású bíróként kell dolgozniuk.
Unatkozni nem fognak. Eddig tizennyolcan alkották az NB I-es keretet, ám a reform miatt hatan búcsút mondhattak az elitnek. (Úgy tudjuk, volt, aki még a „válogató” előtt jelezte: semmiképpen nem vállalná a hivatásos karriert.) A létszámcsökkentés miatt több találkozó jut majd egy-egy játékvezetőre. Előfordulhat, hogy a bírók szombaton idehaza, szerdán a Bajnokok Ligájában, a hét végén pedig újra Magyarországon működnek. Ez a tempó extrém terhelést jelent, s bár eddig is volt példa efféle sorozatra, a reform után alighanem többször fordul majd elő.
Ám, miként azt Berzi kiemeli, az MLSZ és a klubok éppen azért vállalják a szisztéma működtetésével járó költségeket, hogy a játékvezetők ideális körülmények között készülhessenek a meccsekre. Azaz ne kelljen még a munkahelyükön is bizonyítaniuk, s minden energiájukat az edzésekre, elemzésekre, szemináriumokra fordíthassák. Persze kötelezettségeik is lesznek: főként a nyári és a téli pihenő idején nagyobb szerepet kell vállalniuk a játékvezető-kollégáik képzésében.
Az érintettek ezzel együtt sem találtak kifogást az MLSZ ajánlatában. Ezt mutatja, hogy mind a tizenkét jelölt elfogadta a szövetség előterjesztését, így már felmondási idejét tölti. Többen komoly fizetéssel járó foglalkozást hagytak oda az új lehetőségért, ami azt sejteti, hogy az MLSZ versenyképes honoráriummal csábította őket.
– Nem nyilvános a díjazás mértéke, de a játékvezetők a magyar viszonyoknak megfelelő bérrel kalkulálhatnak. Ugyanakkor a rendszer teljesítményalapú, azaz az alapfizetésen felüli összeget a levezetett meccsek száma és a működésre kapott ellenőri osztályzatok függvényében kapják majd – magyarázza Berzi, aki hozzáteszi: – Sok esetben nem a meglévő munkahely jelentette a problémát, hanem éppen annak hiánya. Az élvonalbeli bíráskodás ugyanis olyan követelményeket támaszt, amelyeknek mind kevésbé lehet megfelelni másik állás mellett. Nem meglepő, ha a bírók munkaadói egyre kevésbé tolerálták a hiányzásokat.
A tizenkettek az ősztől sem lazíthatnak, hiszen hároméves megállapodásuk nem jelent garanciát az NB I-es tagságra. Ha valaki sorozatban gyenge teljesítményt nyújt, éppúgy kikerülhet a keretből, mint korábban. Ilyen esetben csupán az alapbért utalják át neki a kontraktus lejártáig.
Akik a mostani szűkítésnél „estek ki” az NB I-ből, apanázsra nem, de élvonalbeli meccsre talán számíthatnak. Néhány sérülés, eltiltás és nemzetközi kiküldetés miatt adódhat olyan helyzet, amikor szükség lesz segítségre.
Ami biztos: a radikális átalakítás után a bírók továbbra is hibáznak majd a mérkőzéseken. Berzi úgy véli: noha a topligákban évek óta működik a szisztéma, tévedések azokban is ugyanúgy előfordulnak. A reális cél a rossz döntések számának csökkentése.
Ám az alighanem természetes, hogy a közvélemény és a klubok várakozásai nőnek a változás után, azaz a bíróknak nagyobb nyomás alatt kell majd vezetniük.
– Aki nem képes elviselni a különleges médiafigyelmet, a stresszt, valamint a közönség, a játékosok, s egyáltalán a miliő okozta pressziót, az nem dirigál ilyen szintű mérkőzéseket. Ez a tizenkét játékvezető már bizonyította, hogy alkalmas a feladat megoldására, ezért került a kiválasztottak közé – mondja Berzi.
A magyar játékvezetés történetének első profi játékvezetői július elsején kezdenek dolgozni. A hivatásuk eddig is a bíráskodás volt, néhány nap múlva a munkájuk is az lesz.
Lesen
Az MLSZ a „rendszerváltással” megelőzte a cseh, a román és a szlovák szövetséget is. Romániában nem alkalmaznak hivatásos játékvezetőket, ám a bírók több „meccspénzt” kapnak, mint amennyit honfitársaink kasszíroztak az előző évadban. A „szomszédban” ezer dollárt (222 ezer forintot) kapnak a dirigensek. Igaz, ebben az összegben az utazási költség is benne foglaltatik. Érdekesség, hogy a díjat nemrég harminc százalékkal csökkentették, ami manapság fölöttébb szokatlan lépés, mivel az európai szövetség éppen ezzel ellentetés utat javasol.
Nem fenyegeti viszont fizetéscsökkentés a cseh kollégákat, akik mérkőzésenként 25 ezer koronáért (körülbelül 300 ezer forintért) működnek. Dagmar Damkova, a játékvezetői testület női elnöke elmondta: fokozatosan szeretnék meghonosítani a profi játékvezetést. Éppen ezért most kvázi félprofi rendszert működtetnek: a bíróknak minden hétfőn meg kell jelenniük az előző fordulót értékelő szemináriumon. Aki munkája miatt nem tudja vállalni ezt a kötelezettséget, az kikerül a keretből.
Szlovákiában még nem tartanak itt: egyelőre szó sem esik hivatásosok alkalmazásáról. Dusan Krchnak, a játékvezetői bizottság vezetője azt mondta, várják és értékelik a magyarországi és a csehországi tapasztalatokat. Ami biztos: ősztől 477 eurót (140 ezer forintot) kapnak a bírók meccsenként, ám ebből az utazás költségeit is ki kell gazdálkodniuk.
(Tudósítóinktól)
Nem tucatnévsor
A hivatásos bírói keret: Andó-Szabó Sándor, Becséri Dániel, Bognár Tamás, Erdős József, Fábián Mihály, Farkas Ádám, Iványi Zoltán, Kassai Viktor, Németh Ádám, Solymosi Péter, Szabó Zsolt, ifj. Vad István.
