Az esztendő második Grand Slam-tenisztornáján meghívásos alapon sem lehetett volna jobb összetételű szereplőgárdát válogatni az esemény zárószakaszára. A nőknél a címvédő és a tavalyi finalista mellett versenyben van még a világelső és a WTA-rangsor harmadik helyezettje, a férfiaknál szintén itt a legutóbbi győztes, harcban áll még a világelső, a rangsor negyedik helyezettje s a házigazdák nagy reménysége, az elitcsapat egyetlen francia teniszezője.

Az, hogy így alakult az elődöntős mezőny, egyáltalán nem meglepetés: a világ legjobb teniszezői közül csak a sérüléssel odahaza lábadozó Murray, s a negyeddöntőben váratlanul gyenge produkciót felmutató Federer hiányzik, illetve rangsorszáma alapján Radwanska lehetne még ott a sztárgála fellépői között.

Csütörtökön nőnapot tartanak Párizsban. Az elődöntős program első előadásaként délután háromtól a címvédő Sarapova (2. kiemelt) és az immár kétszeres Australian Open-bajnok Azarenka (3.) csatázik, majd Serena Williams (1.) és Errani (5.) lép a Philippe Chatrier-stadion salakjára. A papírforma orosz-amerikai csúcstalálkozót ígér szombatra, ám a női lélek kiismerhetetlen…

Nem is kell olyan messzire mennünk példáért… Elég, ha Sarapova és Jankovics szerda délutáni negyeddöntőjére gondolunk. Odáig rendben van, hogy a két egykori világelső úgy ismeri egymást, mint saját testvérét, még ha nem is igazán nevezhető barátinak a kapcsolatuk. Annak idején mindketten a híres floridai Nick Bollettieri Academy nebulói voltak, szinte hetente keserítették egymás életét, rendszeresen egymás ellen játszották a házibajnokságok döntőit, viaskodtak a 150 pályás teniszcentrum legjobbja címért. Profiként mostanáig 7-1 volt a mérleg az orosz javára, de salakon még sohasem meccseltek, s a lassú pályaborítás elméletileg a szerbnek kedvezett. A 2012-es esztendő sérüléseit és formahanyatlását már maga mögött tudó s ismét régi játékát idéző Jankovics taktikája az volt, hogy hosszú labdamenetekre késztesse vetélytársát, s ne engedje felgyorsulni, s csípőből tüzelni. Nos, a belgrádi elképzelése olyannyira bevált, hogy 29 perc alatt lenullázta Sarapovát. A meglepett orosz szépség azonban van annyira profi, hogy változtatni tudott stílusán: erőteniszre váltva kezdeményezett, gyorsan támadásba lendült, s még azt megelőzően átvette a labdamenetek irányítását, hogy a jól mozgó Jankovics „kitalpalta” volna a pontnyerés lehetőségét. Így aztán Sarapova 0:6, 6:4, 6:3-as győzelemmel lépett az aranykapu ajtajához. A bejáratnál Azarenka várja, aki szerdán egy oroszt már elbúcsúztatott (7:6, 6:2 Kirilenko ellen), ám az elődöntőben aligha lesz ilyen könnyű dolga.

De Párizsban már mindenki a pénteket várja, mivel a férfiverseny két elődöntője megismételhetetlen programot kínál. Az igazi rangadó a Djokovics–Nadal mérkőzés lesz, a franciák mégis a rangsorok alapján kevésbé jelentős Ferrer–Tsonga derbi miatt kínálnak a belépőért horribilis összeget a feketepiacon. A hazaiak éljátékosa számára ugyanis reális lehetőség nyílt a finálé elérésére: a háromkirályok egyikét már legyőzte, a másik két klasszis egymás ellen csatázik, így papíron legyőzhető ellenfél ellen lehetne érvényesíteni az otthoni környezet előnyét. Ám amennyire ismerős Tsonga számára a Roland Garros, ugyanannyira hazai pályának tekintheti a salakot Ferrer is. A valenciai specialistának számít e borításon, ráadásul van párizsi elődöntős tapasztalata tavalyról, innen, s aztán a US Open és a melbourne-i Grand Slam-torna világából is. Ami pedig Djoko és Rafa küszöbönálló meccsét illeti, az valóban a csillagok háborúja lesz, felesleges is ragozni.

Bemelegítésként szerdán a szerb osztályelső 6:3, 7:6, 7:5-re verte a minden dicséretet megérdemlő, 35 esztendősen is világszínvonalon teniszező Haast, míg Nadal szolid játszadozással intézte el Wawrinkát (6:2, 6:3, 6:1).

A könnyűfegyverek korszakának azonban vége: jönnek a nagyágyúk.

Valami eltört… Wawrinka ütője