Nincs sima, csak fordított
S nem is akármilyen meccsekkel! De nézzük előbb a választékot, kik is jutottak túl az első hét három akadályán. Árulkodó tükör a nemzetközi tenisz helyzetéről – még akkor is, ha a statisztikákat mindig felülírja az aktuális forma. A férfiaknál négy spanyol, három francia, két-két svájci, német és szerb, valamint egy-egy orosz, japán és dél-afrikai képezte a legjobb 16 mezőnyét.
A csúcsra törők táborában csupán egyetlen nem kiemelt játékos volt (a belgrádi Troicki, aki a 10. kiemelt Cilic legyőzésével jutott a negyedik fordulóba), s az alacsonyabban rangsoroltak közül Anderson (23.), Juzsnij (29.) és Robredo (32.) lépett az előzetesen vártnál előrébb – egyikük sem alap nélkül, hiszen skalpként ott hordozták övükön Raonic (14.), Tipszarevics (8.), illetve a Berdych-ölő Monfils elleni győzelmeket.
A nőknél az igazi meglepetés az amerikaiak előretörése, hiszen 2004 óta először fordul elő, hogy négy játékost delegálnak a második heti küzdelmekre: az osztályelső ifjabbik Williams nővér helye megkérdőjelezhetetlen, ám Hampton és Mattek a kiemelés nélküliek mezőnyéből tört előre (a korábbi wimbledoni győztes és világbajnok Kvitova, illetve a 2011-es Roland Garros-nyertes Li Na is az áldozataik között volt), s valójában a 17. helyen jegyzett Stephens számára is siker a nyolcaddöntős szereplés.
Mondhatnák ugyanakkor, hogy az előbb említettek kivételével számára kötelező volt eddig eljutni… A tenisz azonban nem erről szól, a legjobbak között oly kevés a különbség, hogy a pillanatnyi forma, a mentális erő rengeteget számít, s adott esetben mindent dönt-borít. Erről talán Tommy Robredo tudna a legtöbbet mesélni. A derék spanyol matador utolsóként lépett fel a sorsoláskor védett helyzetben levő kiemeltek táborába, 32. rangsorhelye nem igazán ígért számára hosszas párizsi kirándulást, noha pályafutása zenitjén négyszer már eljutott a negyeddöntőig a Roland Garroson. Akkoriban azonban top 10-es játékosnak számított – most viszont már túl van a harmincon, nemcsak rangsorát, de életkorát tekintve is. Ilyenkor már jobban fárad a láb, kevésbé pontos a koncentráció, főleg a sorozatterhelés idején.
Robredo azonban nem sokat törődik ilyen előítéletekkel – zsinórban harmadik ötjátszmás mérkőzését is sikerrel vívta meg, s bejutott a legjobb nyolc közé. Előbb a holland Sisjling késztette hosszas túlórára, két nappal később a titkos esélyes Monfils ellen vívott szintén csaknem négyórás csatát, vasárnap pedig a honfitárs Almagro volt a következő maratoni derbi vesztese. S amit a mentális erőről megjegyezni illik: Robredo mindhárom ütközetben 0:2-es játszmaállásról tudott fordítani, s előbb 6:7, 4:6, aztán 2:6, 6:7, most pedig 6:7, 3:6 után is úgy gondolta, még nincs veszve a meccs…
A tenisz historikusai kiderítették, Grand Slam-tornán 1927 óta még nem fordult elő, hogy valaki sorozatban három ötjátszmás meccsen 0:2-ről talpon tudjon maradni. Reszkethet tehát az újabb ibériai vetélytárs, a 4. helyen kiemelt Ferrer, hiszen az elődöntőbe jutásért Robredo ellen aligha lesz olyan könnyű dolga, mint eddig volt. Reszketni persze Robredo is fog – leginkább a lába. A vég nélküli csaták okozta fáradtságtól.
A nagy esélyesek eddig könnyedén hozták a kötelezőt, innentől kezdve azonban nagyobb ellenállásra kell számítaniuk. Az alsó ágon a hazaiak örömére Tsonga menetel nagy elánnal (a Troicki elleni 6:3, 6:3, 6:3 jóvoltából már a nyolc között van ő is), ám a másik francia, Gilles Simon kiesett: mentségére szóljon, hogy Roger Federer intézte el őt, méghozzá nem is akármilyen izgalmak után, öt szettben. A svájci vezetését követően a hazaiak játékosa fordított, de az utolsó két játszma már viszonylag simán lett a világranglista-második alpesié (6:1, 4:6, 2:6, 6:2, 6:3).
A felső ágon Djokovics (1.)–Kohlschreiber (16.), Haas (12.)–Juzsnij (29.), Nadal (3.)–Nishikori (13.) és Gasquet (7.)–Wawrinka (9.) mecseket rendeznek hétfőn a negyeddöntőbe jutásért.
A női vonalon Serena Williams újabb sima meccsel melegített a verseny zárófázisára (6:1, 6:3 a 15. kiemelt Vinci ellen), leendő ellenfele viszont nem kiemeltként jutott a legjobb nyolc közé. Az orosz Kuznyecováról azonban illik tudni, hogy számára nem ismeretlen a Roland Garros díszpályája, hiszen elődöntős, finalista szereplések után 2009-ben tornagyőztes volt Párizsban. A német Kerber (8.) legyőzése értékes siker, de az igazi bravúr az lenne, ha kedden meg tudná állítani Serenát. Vannak kétségeink…
A mostani mezőnyből talán csak a címvédő Sarapova (2.) lehet erre képes, de… Ismerve a női lélek rejtelmeit, a nagy esélyesek bármikor képesek rossz napot kifogni, s akkor még az is előfordulhat, hogy az amerikai és az orosz klasszis egyike sem jut el a fináléig.
