Melyik válogatottról beszélünk? Aki mindeddig nem követte figyelemmel a finn, svéd közös rendezésű jégkorong-világbajnokság történéseit, s a sportági élvonal hosszú évtizedek óta megszokott erőviszonyaira alapozva akarná megfejteni a kvízkérdést, alighanem olyan együttesek nevét sorolná, mint Oroszország, Kanada, Svédország, Csehország vagy Finnország.

Pedig a vb csodacsapata mindeddig a kis Svájc.

Vagy nem is olyan kicsi?

Az alpesiek az első, 1920-ban rendezett esemény óta tagjai a világbajnokság mezőnyének, mi több, tízszer – először 1928-ban, a legutóbb 2009-ben – otthont is adtak a „téli futball” legfontosabb tornájának. Igaz, az eddigi hetven vb-szereplés alkalmával nem sok babér termett a számukra: legjobb eredményük egy ezüstérem, még 1935-ből... Ám a rendre a középmezőny és az alsóház között ingázó társulat most soha nem látott magasságba juthat, s egyáltalán nem véletlenül. A svájci Európa legerősebb bajnokságainak egyikévé nőtte ki magát, közvetlenül az orosz, a svéd, a finn és a cseh sorozat nyomába ért, miközben a rendszeresen 17 ezres közönséget vonzó Eishalle a kontinens legmagasabb átlagnéző számú arénája címmel büszkélkedhet. De akad egyéb nagy szám is: Svájcban 26 ezer igazolt játékost tartanak nyilván (csak összehasonlításképpen: Magyarországon 3470-et), a szabványméretű fedett jégcsarnokok száma 158 (17), a nyitottaké 29 (9).

A teljes képhez tartozik az is, hogy az NHL késői rajtja miatt csupán egy-két világsztár érkezett meg a tengerentúlról a vb-re, s a korábbinál szerényebb minőség nyilvánvalóan a „törpék” malmára hajtja a vizet. De ezt figyelembe véve is a világ nyolcadik csodája, hogy a tavalyi világbajnokságot tizenegyedikként záró „Milka- csapat” most majdnem olyan precíz, mint a Doxa vagy a Longines óra: a svédeket 3:2-re, a kanadaiakat – a büntetőpárbaj tizenhatodik sorozata után – ugyanennyire, a cseheket 5:2-re, a szlovénokat 7:1-re, a dánokat 4:1-re, a norvégokat pedig 3:1-re intézte el Sean Simpson kanadai szakvezető társulata, s biztosan nem kapjuk fel a fejünket, ha a mai csoportmeccsen a fehéroroszok is behódolnak a svájci „királyságnak”.

Az úgynevezett kanadai – vagyis a gólokat és a gólpasszokat összesítve nyilvántartó – ponttáblázaton az első tízben három svájci csatár feszített tegnap délután: Denis Hollenstein, Nino Niederreiter és Reto Suri. A kapusok produkcióit nézve – a jelenleg Svédországban védő, de 2006-ban a Carolina Hurricanes együttesével Stanley Kupát nyerő Martin Gerbernek köszönhetően – a második hely a meglepetésgárdáé, amely az emberelőnyök kihasználását tekintve listavezető, a lövések hatékonyságát számba véve pedig csak az Egyesült Államok csapata előzi meg.

Ezzel együtt óvatosan ítélik meg a főként a masszív védekezésre összpontosító – a bekk Roman Josi (Nashville Predators) révén egyetlen NHL-hokist fölvonultató – Svájc további vb-esélyeit azok, akik hétről hétre nem csak a tévében látnak bodicseket. Ők még emlékeznek a 2006-os torinói téli olimpiára, amelyen a már akkor is főszereplő Gerber és társai a kanadaiakat 2:0-ra, a cseheket pedig 3:2-re fölülmúlva meneteltek a negyeddöntőig, s aztán a későbbi aranyérmes svédek 6:2-re lemosták őket.

Ha kedden a norvégokat legyőzik a csehek, akkor feltehetően ők következnek a beloruszokkal szemben favorit Svájc számára a kieséses szakaszban. Hogy ebben a párosításban ki rettegjen kitől, az másfél hete még nem lett volna kérdés... (B. G.)

A világbajnokság hétfői mérkőzései. H csoport: Lettország–Franciaország 3:1, Oroszország–Ausztria 8:4. S csoport: Dánia–Fehéroroszország 3:2, Kanada–Szlovénia 4:3

Nem csúszott el: Gerber védése