Felcsúcs

Csúcsot állított fel Felcsút azzal, hogy – miután a helyi Puskás Akadémia csapata szombaton a másodosztályú bajnokság Nyugati csoportjában 2-0-ra legyőzte a Kaposvár II-t, így három fordulóval az évad zárása előtt feljutott az NB I-be – a hazai labdarúgás történetének valaha volt legkisebb településeként adhat majd otthont első osztályú meccseknek.

Legutóbb Akasztónak (Stadler FC) volt falusi NB I-es csapata. Előtte még 1946–47-ben Perecesnek, igaz, az egykori önálló bányászfalut 1950-ben Miskolchoz csatolták. Ami a lélekszámot illeti, Felcsút abszolút rekorder lesz: Akasztón 3600-an, a Fejér megyei településen feleannyian élnek.

Bár sokan úgy gondolják, a futballkarrierjét a Felcsút SE-ben kezdő, majd oda felnőtt játékosként visszatérő Orbán Viktornak volt az álma, hogy a szívének oly kedves faluban egyszer első osztályú futballcsapat legyen, a miniszterelnök ezt soha nem ambicionálta. Évekkel ezelőtt lapunknak még úgy nyilatkozott: hosszú távon stabil másodosztályú felnőttgárdát kell Felcsúton kialakítani, értelmetlen ugyanis egy ilyen kis településen NB I-es csapatot fenntartani. Akkor most mi történt?

– Egyszerűen így alakult – közölte kérdésünkre Szöllősi György, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia kommunikációs igazgatója. – Az alapfilozófia nem változott, az akadémia különböző csapatai egymásra épülő rendszert alkotnak, amelynek csúcsán a Videoton felnőttcsapata áll, ezért továbbra is úgy gondoljuk, hogy Felcsútnak masszív másodosztályú csapatra van szüksége, amelybe a játékosok többsége az akadémiáról érkezik. Pusztán annyi történt, hogy a mai magyar labdarúgásban a stabil szakmai és pénzügyi háttér önmagában is elég ahhoz, hogy egy kiscsapat megnyerje az NB II-es bajnokságot.

Az akadémiát az Orbán Viktor alapította Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tartja fenn, ez a szervezet teremti elő az utánpótlás és a felnőttcsapatok működtetési költségét, évente több mint 800 millió forintot. (Ezenfelül 2004 óta mintegy hárommilliárd forintot fordítottak beruházásra. Ehhez most újabb 3,8 milliárd forintos fejlesztés társul: ennyiből épül meg az új felcsúti centerpálya, melyhez a forrást – 70:30 százalékos arányban – tao-támogatásból és önerőből teremtették elő.)

A PFLA stratégiája szerint a végzett vagy még aktív akadémisták közül a legtehetségesebbek profi labdarúgókként a Videotonban, továbbá a hivatalosan még másodosztályú „Puskásban” vagy az NB III-as Videoton-Puskás Akadémia csapatában juthatnak szerephez. Az NB II-es gárda stabil kezdőcsapatába például négy-öt játékos érkezett az akadémiáról. Az évad elején a bennmaradás volt a cél, ami az NB II átalakulása miatt (2013 őszétől egycsoportos lesz a másodosztály) az első öt hely valamelyikének megszerzését jelentette. Aztán a téli szünetben a klubvezetés módosított. „Mivel az őszt veretlenül, hétpontos előnnyel zárta az élen a gárda, azt kérték, most már nyerjük meg a bajnokságot” – mondja Benczés Miklós tréner. – Sportemberek vagyunk, még szép, hogy ráhajtottunk. Az járt a fejünkben, hogy jövőre a FTC-vel, a Győrrel vagy a Debrecennel játszhatunk bajnoki meccseket.”

Meg persze a Videotonnal. Benczés szerint szó sem lehet arról, hogy alkalomadtán lefeküdjenek a „nagy testvérnek”, sőt az edző azt ígéri: a két szomszédvár igazi presztízscsatákat vív majd, még akkor is, ha a „Vidinek” esetleg szüksége lenne néhány felcsúti ajándék pontra. Szöllősi úgy véli: a stadiont leszámítva már most minden feltétel adott a Puskás Akadémia első osztályú szerepléséhez. Mint mondja, azzal kalkulálnak, hogy nagyjából meg kell duplázniuk a csapat eddigi költségvetését. Információink szerint az idén mintegy 150 millió forintból működtették az NB II-es gárdát, a következő évadban tehát 300 millió forint körüli büdzsével tervezhetnek. A csapat ősszel „albérletbe” költözik: a fehérvári vagy az évek óta üresen álló dunaújvárosi stadionban játssza majd hazai meccseit. A most épülő felcsúti ministadion a jövő húsvétra készülhet el.

Arra a felvetésünkre, hogy nem túlzás-e egy 1800 lelkes faluban fedett falelátós stadiont építeni, Szöllősi azt válaszolta: az összes UEFA-előírásnak megfelelő arénát nem a felnőttcsapatnak, hanem főként nemzetközi utánpótlástornák megrendezésére építik. A jövő nyáron például az U19-es Eb-döntő négy mérkőzését már a Makovecz Imre tervei alapján készülő 3500 személyes arénában rendezik meg.

– Nem leszünk az NB I pofozó gépe – jósolja Szöllősi. – Bár nem könnyű feladat úgy megerősíteni a keretet, hogy közben megtartsuk a csapaton belül az akadémisták arányát, azaz egyszerre legyünk eredményesek, illetve hűek az akadémia célkitűzéseihez. De muszáj lesz, a Puskás név kötelez bennünket.

Érkezés a mérkőzésre
Érkezés a mérkőzésre
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.