Zengő Hungaroring: „Szép volt, fiú!”
Elveszettsége annyiban nem volt meglepő: a ringnél lévő parkolók bejáratához már négy órával a kora délutáni túraautó-világbajnoki futamok előtt kitették a megtelt táblát, így a „későn” érkezőknek sokat kellett kanyarogniuk a mogyoródi dombság erdeiben, tisztásain,mire végre talpalatnyi helyet találtak, ahol letehették a kocsit…
A finoman szólva is felfokozott érdeklődés persze nem csak a parkolókban mutatkozott meg: nem sokkal dél előtt szinte megtelt a ring célegyenesének lelátója, és úgy tűnt, a füldugók nem is a motorok bőgése, sokkal inkább a tömeg hangorkánja miatt ajánlottak. A futam szpíkere amúgy ekkor kockáztatta meg az első létszámbecslést, s – aligha alaptalanul – úgy taksálta, legalább hatvanezren látogattak ki a versenyre. Ráadásul úgy tetszett: nem feleslegesen túráztak ki Mogyoródra több tízezren Michelisz Norbert, a túraautó-vb egyetlen magyar résztvevője kedvéért.
A Zengő Motorsport pilótája ugyanis – aki tavaly, egy BMW-vel bravúros győzelmet aratott a Hungaroringen – már a szombati időmérőn jelezte, új kocsijával, a Hondával is „tisztelegne” a hazai közönség előtt. A pilóta – aki a szezon első hat futamán többnyire csak küszködött megbízhatatlan autójával – a második rajthelyet szerezte meg az időmérő edzésen. Bár ő maga – a szokásos visszafogottságával – óvatosságra intett, s jelezte, bármi előfordulhat, a közönség már ekkor győztesként ünnepelte.
Hát még akkor, amikor a vasárnapi első futamon a rajt utáni pillanatokban úgy tűnt, sikerül megelőznie az élről induló háromszoros világbajnokot, Yvan Mullert (Chevrolet). Bár ez a bravúr nem sikerült, és később is hiába támadta a francia pilótát, Michelisz – az amúgy kevéssé látványos, eseményekben szűkölködő – futamon magabiztosan szerezte meg a második helyet Muller mögött és az olasz Gabriele Tarquini (Honda) előtt. Noha a győzelem elmaradt, a piros-fehér-zöldben és a Zengő Motorsport narancsfekete színeiben pompázó lelátók így is szinte „felrobbantak”: miként egy éve, megint hosszan zengett a „Nóóórbi, Nóóórbi”, zúgott a „Szép volt, fiú!”
Ezzel együtt nem lehetett nem észrevenni: még a legfanatikusabb szurkolók között is akadtak, akiknek öröme nem volt felhőtlen, mondván, kevés hiányzott az első helyhez. Igaz, voltak, akik rögvest – nem kevés indulattal –riposztoztak a fanyalgásra: „Ember, egy háromszoros világbajnok is csak néhány tizeddel verte meg! Nehogy már ne örüljünk egy világbajnokságon a második helynek!” Maga az érintett, Michelisz Norbert megtalálta az arany középutat, hiszen úgy vont mérleget a futamról: „A rengeteg néző miatt sajnálom, hogy nem sikerült megnyernem a versenyt, ugyanakkor a második helynek is nagyon örülök.”
Bár hátravolt még a második felvonás, ekkor már borítékolni lehetett, hogy túljutottunk a hétvége csúcspontján. A túraautó-világbajnokság sajátos szabályai szerint ugyanis amásodik futamon a kvalifikáció első tíz helyezettje fordított sorrendben indul, így Michelisznek a kilencedik pozícióból kellett startolnia. Bonyolította a helyzetét, hogy a rajtot követően több autó ütközött, majd Gabriele Tarquini szenvedett súlyos balesetet: Hondája egy koccanás miatt megperdült, és nagy sebességgel a korlátnak csapódott.
Az olasz pilóta kiszállt autójából, saját lábán hagyta el a helyszínt, de orvosi ellátásra szorult, s az első hírek szerint bordatörést szenvedett. Az ütközésekből rosszul jött ki Michelisz: visszaesett a tizenegyedik helyre, ráadásul autóját eltalálta az egyik roncs. Noha ekkor már világos volt, hogy „csak” a pontszerzés lehet a cél, a magyar versenyző elképesztő tempót diktált, s lényegében ott is előzött, ahol amúgy a pilóták szerint nem lehet… Mindezt úgy, hogy, mint később kiderült, a futam eleji ütközésekben komolyabban megsérült az autója. A körülményekről sokat elárul a pilóta és a versenymérnöke közötti rádiós párbeszéd, amit utóbb a Zengő Motorsport idézett a honlapján:
– Megint érzem a benzinszagot, jön be az üzemanyag! Nem hiszem el!
– Bírd ki valahogy, négy kör van!
– Oké, de elment a műszerfal is!
– Megszoktuk, nyomd a gázt! Bár a technikai problémák ellenére is ragyogó manőverekkel kápráztatta el a közönséget Michelisz, végül „csak” a nyolcadik helyre tudott felkapaszkodni a futamon, amit a vb-címvédő brit Robert Huff nyert a marokkói Mehdi Bennani és a szintén brit Alex Macdowall előtt. Bár a verseny leintését követően Michelisz meglehetősen csalódottnak tűnt, csapatának vezetője, Zengő Zoltán higgadtan vont mérleget: „Dobogós helyezés az első futamon, pontszerzés a másodikon. Soha rosszabbat.”