„Ezt nem lehet elfelejteni” – tette hozzá a Marca, nyilván arra is utalva, hogy egy nappal korábban a Real Madrid szintén elbukott német ellenfelével, a Dortmunddal szemben. Az El Periodico sem szépített a helyzeten: „Végállomás” – jelentette, és lehet tűnődni rajta, csak a kettős kiesésre vagy a nagy „Barca”-korszak befejezésére, illetve Mourinho madridi edzőségének kudarcára is utalt.

A németeken és a spanyolokon kívül leginkább érintett angolok – a döntőt a londoni Wembley-ben rendezik május 25-én – sem túlságosan boldogok. A második világháborús hangulatra mindmáig gyakorta utaló The Sun keserűen hívta fel rá a figyelmet: „Készül a nagy invázió, jönnek a németek.” A Daily Telegraph mértéktartóbban jegyezte meg: „Ez nem csupán két elődöntő eredménye, hanem a német labdarúgás hatalmának a bizonyítéka.” A The Guardian pedig maliciózusan idézte fel: „És a katalán sajtó a visszavágó előtt még lehetséges küldetésről papolt...”

Amúgy ilyen még tényleg nem volt: német döntőt először rendeznek a Bajnokok Ligájában. A dortmundiak közül Jürgen Klopp edző „all inclusive”-ról, a török szülők gyermekeként Gelsenkirchenben született Ilkay Gündogan „futball-Németország álmának megvalósulásáról” beszél. Korántsem magától értetődő siker ez: Németország labdarúgói 1990 óta nem nyertek vb-t, 1996-ban szereztek legutóbb Eb-aranyérmet, és mindeddig utoljára 2001-ben hódították el a BL-serleget. Annál inkább el kell gondolkodni egyrészt a Bayern München elsöprő fölényén, illetve a Barcelona rettenetes megaláztatásán, másrészt a Dortmund előretörésén, valamint a Real Madrid újabb sikertelen kísérletén. A Nou Campban szerdán nemhogy a katalán „tiki-taka” szűnt meg – még nem tudni, csak gyanítani, hogy nem átmenetileg –, de a német klub futballistái járatták úgy a labdát, hogy a vendég szurkolók teljes joggal „olléztak”: ez valóban „FC Hollywood”, ha tetszik, „tiken-taken” volt... A vörös-kékek annyi éven át megcsodált játéka viszont összeomlott, Xavi és Iniesta fáradt öregembernek, a – Tito Vilanova és Jordi Roura edző szerint – legerősebb kezdő tizenegyből hónapok óta kifelejtett Fabregas nem különösebben előkelő idegennek tetszett. Mivel egyszer minden véget ér, a Barcelonát fölösleges „eláztatni”, inkább meg kell köszönni neki, hogy a Bayernhez tartó Pep Guardiola nagy formátumú stratégiája alapján évekig felemelte a huszonegyedik század mind kevésbé a finomságon, a szellemességen, a látványosságon alapuló futballját.

A Real Madrid „más tészta”. Az úgynevezett királyi gárdához azért vitték José Mourinhót, hogy a hajdani BEK- és BL-specialista együttes, amely legutóbb 2002-ben aratott diadalt az első számú európai klubtornán, végre ismét Bajnokok Ligája-trófeát nyerjen. A vezérkar ezért a célért feladott mindent: noha nem Mourinhóval kezdődött a korábbi „fehér balett” átlényegülése, a portugál tréner dirigálásával kiteljesedett e folyamat. A hajdani művészfutball helyett a mai Real Madridot a legjobb esetben a dinamika, a legrosszabban a megannyi vérben forgó szem jellemzi, és nagyon is jellemző a mostani mentalitásra, hogy a csapat három extraklasszisa közül kettő – Casillas és Kaká – rendszeresen a padon ül, csupán Cristiano Ronaldo játszik. Márpedig abban a futballtörténeti könyvben, amelyben a Casillas, Kaká, Cristiano trió tagjai egy-egy fejezetet kapnak, Arbeloa, Pepe, Fabio Coentrao, Modric vagy Higuain lábjegyzet lesz csupán...

A Barcelona – akár elfáradt, akár kiégett – mindenképpen beírta magát a labdarúgó-história legragyogóbb alakulatai közé. A Real Madrid viszont úgy szakított a briliáns táncszínházzal, hogy kilenc korábbi BEK-és BL-diadalához immár tizenegy éve nem tud hozzátenni egyet sem, noha tényleg mindenáron hajszolta az eredményt. Európa futballja az utóbbi dekádban nem a királyi gárdáról szólt, és most már a Barcelona sem a kontinens emblémája.

Spanyolország vezető szerepe oda, a kontinens első számú ligája vitathatatlanul a német bajnokság.

A BL-döntőt az angol fővárosban úgy is hirdethetik: Made in Germany.

EURÓPA LIGA

ELŐDÖNTŐ, VISSZAVÁGÓK

Benfica – Fenerbahcse 0-1 3-1

Chelsea – FC Basel 2-1 3-1