Az Aston Villa elleni 3-0-ás, fölényes győzelem kovácsa stílusosan Robin van Persie, Sir Alex Feguson tavalyi ihletett beszerzése volt; a csatár mesterhármasának második darabja az év gólja címre is jogot formálhat. A második helyezett Manchester Cityvel szembeni behozhatatlan, 16 pontos előny azt jelenti, hogy amikor a United vasárnap délután az Emirates stadionba látogat, „RVP” korábbi csapata, az Arsenal – az utóbbi években kialakult szokásoknak megfelelően – díszsorfallal kényszerül fogadni a „vörös ördögöket”, köztük az árulónak tekintett holland válogatott labdarúgót. A találkozó után Van Persie nagyszerű, de „furcsa” érzelmekről számolt be, hiszen „olyan soká kellett várnia első bajnoki címére”. Sir Alex új talizmánja 24 bajnoki góljával jelenleg a mesterlövészek listáját is vezeti, és nagy valószínűséggel ő kapja meg az év játékosa elismerést, amelyre hétfő este kezdődött meg a szavazás.

A skót orákulum huszonhét éve tartó manchesteri regnálása óta ez a United vitrinjébe kerülő harminchetedik trófea. Sir Alex több mint kétszer annyi bajnoki címre vezette a gárdát, mint bárki bármilyen csapatot az angol futball világában; a liverpooli legenda Bob Paisley-nek hat elsőséggel kellett beérnie. S korántsem biztos, hogy vége az idei rekordhullásnak. A hátralévő fordulókban elért győzelmekkel a jelenlegi 84 pont alaposan növelhető, és a bajnok túlszárnyalhatja a Chelsea nyolc évvel ezelőtti 95 pontos csúcsát. A United csak egyszer sietett ennél is jobban az elsőség bebiztosításával: a 2000–2001-es évadban öt fordulóval a befejezés előtt már bajnok volt. Még mielőtt a csapat útnak indult volna a – Facebook és más szociális portálok tanúsága szerint – reggelig tartó pezsgős ünneplésre, a hetvenegy éves Ferguson azt mondta az őt faggató újságíróknak, hogy a siker a játékosok elkötelezettségének és kitartásának köszönhető. Mind ő, mind a tizenharmadszor „champion” Ryan Giggs elkerülhetetlenül felidézte 2012. május 13-ának délutánját, amikor az MU-t csak Sergio Agüerónak a QPR ellen a hosszabbításban elért gólja fosztotta meg a bajnokság megnyerésétől. Az idei szereplést az akkori sokk és csalódottság emléke, a „hangoskodó szomszéddal”, Roberto Mancini Manchester Cityjével szembeni azonnali reváns feltett szándéka vezérelte. Sir Alex és a brit lapok egyetértenek abban: minden látszat ellenére szó sincs Robin van Persie one man show-járól. A bravúrhoz a feltörekvő ifjúságon – a mindinkább magára találó De Gea kapuson, továbbá Rafaelen, Joneson, Smallingon, Cleverley-n – kívül nagymértékben hozzájárult a befolyásos Ferdinand, Vidics, Carrick is. Gyengébb szezont zár viszont Rooney, akinek manchesteri jövője is megkérdőjeleződött.

A trónfosztáshoz természetesen a City térvesztése is kellett. Mancini nem újított olyan bölcsen a múlt nyáron, mint Ferguson, több alkalommal alulmaradt taktikai téren, sztárjai pedig külön-külön változatlanul többet érnek, mint együtt. Az olasz tréner és a team közötti kapcsolatot nem segítették Mancini ismételt nyilvános kritikai megjegyzései sem, miközben a visszavonulás gondolatával már nem is foglalkozó Sir Alex csak zárt ajtók mögött alkalmazza híres nevelési módszereit.