Hiába gondoltunk A-ra

Álmodva ébredtek a magyar hokisok péntek reggel, éppen úgy, mint napra pontosan öt esztendővel ezelőtt Szapporóban. Akkor is, most is az járt a fejükben: hátha sikerül… Pontosan fél évtizede ilyenkor 4:2-re legyőzték az ukránokat, azóta április 19-e a hazai jégkorongsport emblematikus napja.

Most a Papp László arénában Olaszországot kellett fölülmúlni ahhoz, hogy a dátum megmozgassa a kabbalisztikában hívők fantáziáját is, nem utolsósorban pedig azért, hogy a divízió I-es vb szombati, Japán elleni zárómeccsén a tét helyett már csak az ünneplésre kelljen összpontosítani. „Tudjuk, hogy ismét közel van az A csoportba jutás, egészen pontosan egyetlen győzelemre. De azt is megtanultam három évtized alatt, hogy mindig az utolsó lépés a legnehezebb” – írta tegnap délelőtti blogbejegyzésében Ladányi Balázs, a válogatott „nagy öregje”, aki persze részese volt az első történelmi sikernek is, s hogy nem a levegőbe beszélt, arra az ellenfél „nacionáléja” önmagában igazolást adott.

Az itáliaiak két éve ugyanebben a csarnokban a hosszabbításban ütötték el a magyarokat attól, hogy másodszor is a világ elitben szerepelhessenek, a mögöttünk hagyott napokban simán verték Dél-Koreát, Japánt és Nagy-Britanniát, s a legfelső kategóriában időről időre megforduló garnitúra jóval nagyobb rutinra tett szert a mostanihoz hasonló mérkőzések „kezelésében”, mint vendéglátója.

Csakhogy a „kazah” varázslat után természetesen megint nyolcezren üvöltötték túl a hangosanbeszélőt a csapatok bemutatásánál. Egyebekben a miliőről nincs mit írni, mert nem lehet: aki ott volt, úgyis átélte, aki meg nem, annak szavakkal képtelenség hitelesen visszaadni a légkört. Igaz, hamar elcsendesedett a csarnok azután, hogy elkezdődött a meccs: a 3. percben Rocco („fivérei” nélkül, szólóban) vállalkozott lövésre jobbról, s a korong utat talált magának Szuper Levente mellett a rövid sarokba (0:1).

A magyar csapatnak a vb-n tapasztaltak szerint jót tesz egy kis ijedség, tudniillik az addig kapuja elé szoruló társaság hirtelen ráeszmélt, hogy a védekező harmadon kívül létezik még kettő, s a folytatásban magasabb sebességi fokozatba kapcsolva sorra dolgozta ki helyzeteit. Aztán annak rendje és módja szerint ki is egyenlített: a 7. percben létszámfórba került együttes tetszetősen „fűzte” az olasz bekksort egészen addig, amíg némi szerencsével Mihály Árpád botjára vándorolt a pakk, s ő középről, apait-anyait beleadva küldte a célállomásra a csomagot (1:1).

A második felvonás olasz tűzijátékkal indult, de a legnagyobb ziccer Nagy Gergő előtt adódott, aki előtt ajtó-ablak nyitva állt, amikor Magosi a kapu mögül visszapasszolta neki a korongot, ám a miskolci csatár nem tudta lekezelni azt. Pörgött a játék a továbbiakban is szépen, újabb gól azonban nem esett, noha akadt emberelőnyös szituáció mindkét oldalon. Húsz perce maradt tehát a magyar válogatottnak arra, hogy még ezen a napon véghez vigye a csodát, és az A csoport tavalyi két szereplője, Kazahsztán és Olaszország előtt már a zárókört megelőzően kiharcolja a királykategóriába jutást.

Güriztek is a fiúk becsületesen, de az akarás bántó technikai hibák sorával párosult, s ahogyan telt-múlt az idő, görcsösségbe váltott át. A szakasz első felében még fölényben játszó magyar csapat könnyen megszerezhette volna a vezetést, ha Sikorcin a kapu közvetlen közeléből nem emel fölé, ezzel szemben kisvártatva újra a fehér-kék mezesek rázhatták az öklüket, mert emberelőnyük végén – amikor már csak három másodperc volt hátra a fórból, s a közönség állva leste, vajon sikerül-e kihúzni az időt kapott gól nélkül – Iannone kegyetlenül „bevarrta” a másodikat (1:2).

És a lényeget illetően már nem változott semmi: az olaszok – miképpen 2011-ben – ismét tombolva ünnepelhettek a pesti arénában, hiszen ezúttal is fölküzdötték magukat az élvonalba. Matematikailag Rich Chernomaz – a győzelemtől önmagát megfosztó – együttese számára sem veszett még el minden: amennyiben ma felülmúlja Japánt, s még ez előtt az olaszok (a számukra immár tét nélküli találkozón…) legyűrik a kazahokat is, akkor…

Akkor, egye fene, április 19-e után április 20-át is piros betűvel írjuk majd a hokis naptárban. A tegnap késő este előszedett fekete filcet meg elhajítjuk messzire. Bárcsak ott tartanánk.

Eredmények: Olaszország–Magyarország 2:1, Kazahsztán–Dél-Korea 4:2, Japán–Nagy-Britannia 4:1. Az állás az utolsó forduló előtt: 1. Olaszország 12 pont, 2. Kazahsztán 9, 3. Magyarország 7, 4. Japán 6, 5. Dél-Korea 2, 6. Nagy-Britannia 0. A mai műsor: Nagy-Britannia–Dél-Korea (12.30), Olaszország–Kazahsztán (16), Magyarország–Japán (19.30, tv: Sport2, 19.15).

Megálltak a kapu előtt
Megálltak a kapu előtt
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.