A háromszoros világbajnoktól szokatlanul kemény kritika annyiban feltétlenül helytálló: a gumikímélő autókázást csak helyenként szakította meg valódi rivalizálás a hét végén. Már a szombat is a „gumispórolás” jegyében telt, miután a csapatok konstatálták: a Pirelli sokat bírált lágyabb abroncsai a sanghaji pályán túl gyorsan elhasználódnak, öt-hat kör alatt teljesen elkopnak. Ezért mások mellett Vettel is már a kvalifikáción elkezdte a taktikázást. A német – a friss abroncsokat a versenyre tartogatva –az időmérő utolsó, a pole-ról döntő szakaszában nem is futott mért kört, beérte a kilencedik startpozícióval.

Így aztán Hamilton hiába húzta be az első helyet Räikkönen, Alonso és Nico Rosberg (Mercedes) előtt, rögvest felhívta a figyelmet arra: mindent a gumik döntenek majd el, így akár Vettel stratégiája is nyerő lehet. Hamilton aggodalma nem volt alaptalan. A futam rajtját követően a lágyabb gumikat használó élmezőny nem sokat várt az első bokszlátogatással, így a kemény keverékű abronccsal szerelt kocsikat hajtók, köztük Vettel, gyorsan felzárkóztak. Ez után is a gumik maradtak a főszerepben: a gyakori kerékcserék miatt állandóan módosult a sorrend, az erőviszonyok pedig az abroncsok állapotának függvényében folyamatosan, már-már tragikomikusan változtak.

Még az élmezőnyben is elképesztő tempókülönbségek jelentkeztek: az, aki friss gumin hajtott, olykor körönként 2-3 másodpercet (!) vert arra, akinek autóján már elnyűtt volt a gumi. Ebből adódóan jobbára csak helycseréket láthattunk, nem pedig előzéséket. A helyzetet jól jellemzi az is: a riválisoknál kevesebb kiállásra építő Buttont (McLaren) többször kérte mérnöke gumikímélő lassú tempóra, mint ahányszor a gázpedál taposására. Egy alkalommal, amikor Button visszapillantó tükrében feltűnt egy autó, a pilóta azt kérdezte: „Most se csatázzak?” Ennek alapján érthető, hogy a futam után kiakadt a versenyző, s jelezte: úgy érezte magát, mintha egy másodosztályú autóval csöppent volna a Forma–1-be.

Az pedig már tényleg a vicckategória: Button taktikája így is ötödik helyet ért. S még egy adalék a kétsebességes mezőnyhöz: a futam jó részén a szokottnál óvatosabb tempóra késztetett Vettel autójára a finisre tették fel a friss, lágy keverékű abroncsot, amellyel a német végre versenyezhetett is, s a leintés előtti négy körben dolgozta le a harmadik helyen, amúgy tempósan hajtó Hamilton bő tíz másodperces (!) előnyét, így csupán két tizeddel maradt le a dobogóról. Bár a gumicsata megölte a valódi vetélkedőt, azért akadtak említésre méltó momentumok.

Az elbaltázott időmérő miatt az utolsó helyről induló Mark Webber (Red Bull) előbb remek tempójával, gyors felzárkózásával hívta fel magára a figyelmet, aztán pedig a kocsijáról leszakadt – több autót épp csak elkerülő – kerék miatt került képernyőre. Räikkönen pedig újra igazolta, hogy bármilyen kocsival nagyon gyors tud lenni: Lotusa eleje egy kisebb balesetben megsérült, alkatrészek lifegtek a menetszélben, de a finnt ez olyannyira nem zavarta, hogy a futam végéig hű maradt törött vezetőszárnyához, s a „ronccsal” is biztosan őrizte második helyét. Érdemes rögzíteni azt is: bár Alonso nem látványos győzelmet aratott, megérdemelten nyert.

Kínai Nagydíj, végeredmény:

1. Alonso (spanyol, Ferrari), 2. Räikkönen (finn, Lotus), 3. Hamilton (brit, Mercedes), 4. Vettel (német, Red Bull), 5. Button (brit, McLaren), 6. Massa (brazil, Ferrari), 7. Ricciardo (ausztrál, Toro Rosso), 8. Di Resta (brit, Force India), 9. Grosjean (francia, Lotus), 10. Hulkenberg (német, Sauber).

A vb-pontverseny állása: 1. Vettel 52 pont, 2. Räikkönen 49, 3. Alonso 43, 4. Hamilton 40.

Pár kerék...