A védekezésben különösen magas színvonalú produkciót nyújtottak a győriek, s miközben Amorim meg Görbicz szórta a gólokat, az ötezer néző azon merenghetett: vajon mire alapozta a meccs előtti bizakodását Gheorghe Tadici, a román „kézilabdapápa”, amikor azt mondta, akár hét-nyolc góllal is győzhet a Valcea? A szünetre aztán csökkent valamelyest az előny (14:10), sőt a térfélcsere után alaposan magukra találtak a vendéglátók, s hét perccel a vége előtt minimálisra zsugorodott a differencia (22:21).

A hajrá azonban mintaszerűen sikerült: a 24:22-es győri győzelem nyomán a csütörtöki – Veszprémben tartandó – visszavágót lefutottnak ugyan semmiképpen nem lehet nevezni, de az esélyek immár a legkevésbé sem egyenlőek a döntőbe jutásra. Martinnak, a spanyol trénernek mindenesetre esze ágában sincs, hogy máris keresztbe rakja a lábát: a mérkőzést követően azt nyilatkozta, hogy hatalmas hiba lenne, ha játékosai abban a tudatban készülődnének az újabb fellépésre, hogy máris továbbléptek.

A Győr egyébként BL-története során ezúttal múlta felül először a Valceát idegenben, s csúcsot döntött a sorozatban abban a tekintetben, hogy a mostani kiírásban megszakítás nélkül a tizenharmadik győzelmét aratta, ami korábban egyetlen másik garnitúrának sem sikerült még. A másik elődöntős párharc első mérkőzésén: Larvik (norvég)–Krim Ljubljana (szlovén) 22:24.

Győri öröm a köbön