Monaco ring: Erdei újra szorítóban
Ellenfele a San Diegóban élő, orosz származású Denis Grachev lesz (tv: Sport1, 20.45). A mérkőzést négyes torna keretében rendezik; a másik elődöntőt Edwin Rodriguez és Ezequiel Osvaldo Maderna vívja. A „Monte-Carlo millió dolláros szupernégyes” elnevezésű viadal szombati összecsapásait a Golovkin–Ishida középsúlyú világbajnoki címmeccs előmérkőzéseiként láthatja a közönség.
Az esélyek latolgatása nem ütközne nehézségbe, ha nem kellene azzal a furcsa helyzettel szembenéznünk, hogy Grachevről – jószerével – többet tudunk, mint Erdeiről. A harminchárom mérkőzésen veretlen, két súlycsoportban is világbajnoki címig jutó magyar bokszoló eddigi utolsó meccse ugyanis – két hónap híján – két évvel ezelőtt volt: honfitársunk a leszálló ágban lévő, amúgy is csak „felhozó embernek” tartott Byron Mitchellt verte kiütéssel. Ezt megelőzően – csaknem két és fél esztendeje – Erdei egy afrikai ökölvívó ellen győzött pontozással. Igazi, összes energiájának mozgósítását követelő világbajnoki címmeccse több mint három éve volt a cirkálósúlyú Fragomeni ellen.
Ezt a mérkőzést hőstettnek beillő teljesítménnyel nyerte meg. Azóta akadt több rosszul sikerült felkészülése is. Előbb kézfájdalmai miatt kellett lemondania a Tavoris Cloud elleni meccsét, majd a következőt azért, mert edzésen, kesztyűzés közben sparringpartnere – akit jelen pillanatban a félnehézsúlyú mezőny 249. helyére rangsorolnak – egy testre mért ütéssel a világbajnok bordáját törte. A mostani mérkőzés előkészületeiről keveset tudunk. Egy-két nyilatkozat, néhány fotó és a monacói edzésekről készült videó ad kevés alapot némi találgatásra.
Ha korábbi önmagát hozza Erdei, akkor nincs miért aggódni. Ellenfele harmincéves, mintegy kilenc esztendővel fiatalabb Erdeinél. Eddig tizennégy mérkőzése volt, ezek közül egyet-egyet döntetlennel zárt, illetve pontozással elvesztett: a vereséget legutóbb, az egyébként nagyon komoly harcértéket képviselő Lucian Bute ellenében szenvedte el. Ennek és egy másik sokatmondó találkozójának a felvételét az érdeklődők a világhálón megnézhették. Erős, nyomulós, bevállalós bunyós látható a képeken, talán az se nagyon zavarja, ha ütik. Az ellenfél megingásaira, a ritka lehetőségek kiaknázására pályázik. Mozgásán, küzdőmodorán látszik az is, hogy az egyik keleti, kézzel-lábbal művelt harcművészet világából érkezett a bokszba. Ez nem válik feltétlenül az előnyére.
A jó formában lévő Erdei csaknem valamennyi fontos adottság dolgában fölülmúlja őt. Összehasonlíthatatlanul gyorsabb nála, meccsrutinja többszörösen felülmúlja Grachevét, s a boksztudás, a technikai felkészültség, a taktikai érettség, a meccsszituációkhoz igazodó rögtönző- és alkotóképesség dolgában is lényegesen jobb ellenfelénél. Talán – de ez sem biztos – csak erőnlétben lehet bizonyos értelemben hátránya, ám előnyei ezt mindenképpen kiegyenlítik, sőt a csekélyebb jelentőségű tényezők közé szorítják.
Kérdés, milyen formában van a magyar ökölvívó. A videók tanúsága szerint dinamikus, reflexei kitűnően működnek, fizikailag rendben van, a meccsre minden tekintetben kiélezett. Vidám. Még csak nem is elfogódott, hosszú kihagyás utáni megmérettetését – úgy tetszik – a világ normális folyásának jelenségei közé számítja. A mérkőzés előtti sajtótájékoztatón még azt is fontosnak tartotta megjegyezni: nadrágja övén a HEGYEM feliratot, a Harcművészek az Egészséges Gyermekekért alapítvány rövidítését viseli majd, így is segíteni akarja a rászorulókat. Úgy látszik, ő nem izgul. Akik szurkolnak neki, valószínűleg annál inkább szorítanak. Az ökölvívás más, mint a töprengés. Bokszolni más, mint spekulálni.
