Új szabályokat próbálnak pólósaink: egyet dobnak, kettő lesz belőle

Kétszer hat játékos, négyszer tízperces játékidő, huszonöt méteres játéktér, duplán számító távoli gól... Találós kérdés: melyik sportágról van szó? Különleges eseményt rendeztek néhány napja a Komjádi uszodában: részint azért, mert a résztvevő csapatok először mérkőztek meg az egyetemi és főiskolai vízilabda-bajnoki címért; részint azért, mert a meccseket – a reformelképzelések jegyében – új szabályok szerint játszották.

Az aranyérem a Corvinus Egyetem pólósaié lett, miután a döntőben – 10:10 és büntetőlövések után – 16:15-re legyőzték a Budapesti Gazdasági Főiskola együttesét. Az első helyezett trénere a kétszeres olimpiai bajnok kapus, a szövetségben immár elnökségi tag Gergely István volt, ám fő szakmai sikereként nem saját edzői tevékenységét, hanem a kezdeményezés kedvező fogadtatását említi.

Az 1976-ban az olimpiai dobogó tetején feszítő Faragó Tamás ötletelése nyomán módosított szabályok alapjaiban változtathatják meg a pólóról az utóbbi időben kialakult, meglehetősen negatív képet – ez Gergely mondandójának lényege, amikor arról kérdezem, milyen tapasztalatokat szerzett a medence partján.

– A játék pörgőbbé, látványosabbá tétele a változtatások célja, és a torna azok igazát bizonyította, akik úgy gondolják: mindenképpen cselekedni kell, ha nem akarjuk, hogy a vízilabda teljes érdektelenségbe süllyedjen – magyarázza a hajdani corvinusos szakember, és hozzáfűzi: – Elsietni persze semmit nem szabad, de lobbizni szinte kötelező a módosítások többségéért.

Gergely szerint a négyszer tízpercnyi, futóórával zajló játék egyértelműen a nagyobb élvezhetőséget szolgálja, ugyanakkor úgy véli: az hiba, hogy még a gól után sem állítják meg a játékot.

A kevesebb – hét helyett hat – pólós szintén látványosabbá teheti a sportágat; több helyük marad a játékosoknak, akiknek a kisebb létszám miatt azzal kell számolniuk, hogy a taktika, a csapatszerkezet alapvetően megváltozik majd. Az öt méterrel zsugorított méretű játéktér ugyancsak azt eredményezi, hogy kevesebb a holtidő, vagyis a nézőt gyakrabban érik pozitív ingerek.

A jelenleg érvényben lévőnél kisebb labdát viszont értelmetlennek tartja a klasszis kapus, mondván: a technikailag megfelelően fölkészített sportolók teljesítményét nem befolyásolja a méretcsökkentés, ráadásul az sem biztos, hogy az egy-egy mérkőzésen születő több gól önmagában elnyeri a közönség tetszését, hiszen a publikum nem a gólesőre, sokkal inkább az izgalmakra kíváncsi.

– Ezt figyelembe véve az, hogy a hét méteren kívülről szerzett gól kettőt ér, rendkívül előremutató újítás, mert a már látszólag lefutott meccsen is kétséges marad a végeredmény az utolsó pillanatokig – magyarázza Gergely, aki szerint az is mozgalmasabbá teheti a pólót, hogy a kiállított játékos azonnal visszatérhet a pályára, amint kiúszott a köteleken túlra.

Athén és Peking bajnoka összességében nem látja akadályát annak, hogy a hazai mezőnyben – először a másodosztályban – bevezessék az értelemszerűen még finomításra szoruló új szabályok zömét, ám hogy a nemzetközi porondon vevők lesznek-e a módosításokra, azt legalábbis kétségesnek tartja.

– Persze itthon sem ért egyet mindenki a változtatásokkal, de nekem meggyőződésem: nincs más út. Ha nem kezdünk valamit a vízilabdával, akkor konzerváljuk a jelenlegi helyzetet. Márpedig az nem tartható fönn sokáig.

Egyetemi pólóvizsga új szabályokkal
Egyetemi pólóvizsga új szabályokkal
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.