Csúcsforma 1
„Nincsenek jó érzéseim a dobogón, nem nekem kellene most itt állnom” – közölte a harmadikként leintett Lewis Hamilton (Mercedes). Bár meglehetősen szokatlannak tűnhetnek a „boldog” dobogósok nyilatkozatai, a Maláj Nagydíjon történtek fényében akár azt is mondhatnánk: visszafogottak voltak az érintettek.
Ritkán fordul elő ugyanis az, hogy egyetlen futamba sikerül sűríteni mindazt, ami szép s ami borzalmas a mai Forma–1-ben: remek csatákat, klasszis teljesítményeket, fordulatos versengést, derültséget keltő balfogást éppúgy hozott a nagydíj, mint a sport eszméjét romboló, évek óta bírált, szégyenletes csapatutasításokat és tisztességtelen megmozdulásokat.
Már az „előzmények” sem voltak izgalommentesek: a kvalifikáción hol esőben, hol ragyogó napsütésben gurultak pályára az autók, az első rajtkockáról döntő etapban pedig szokatlanul nehéz feladat várt a pilótákra. A ring egyik felén zuhogott, máshol viszont száraz volt az aszfalt. Az autók közötti teljesítménykülönbséget minimálisra csökkentő, a versenyzők tehetségét kiemelő körülmények közepette pedig Vettel – rácáfolva azokra, akik elsősorban Red Bullja gyorsaságával magyarázzák három vb-címét – megmutatta, miért is ő pillanatnyilag a világ legjobb autóversenyzője. Egy másodpercet vert a második legjobb időt elérő, amúgy jól szereplő Felipe Massára (Ferrari).
A kettőst nagy különbséggel követték a riválisok, Fernando Alonso (Ferrari), Hamilton, Webber és Nico Rosberg (Mercedes). Vettel parádés edzésteljesítménye Red Bull-fölényt jelzett, ám a vasárnapi vizes pályás rajt után – miként egy hete Ausztráliában – kiderült, hogy versenytempóban azért nincsenek nagy lemaradásban a riválisok. Alonso például szokásához híven remek startot vett, s már az első kanyarban támadta az élen haladó Vettelt. Csakhogy még a nyitó körben „lekoccolta” a német autójának hátulját, és megsérült a Ferrari vezetőszárnya. A spanyol ezután hazardírozott: a sérült kocsival kint maradt a gyorsan száradó pályán, hogy később egyetlen kiállás alatt cseréltethesse le vezetőszárnyát és a vizes aszfaltra való abroncsokat slick gumira, ám elszámította magát.
A vezetőszárny leszakadt, Alonso kicsúszott, s fel kellett adnia a versenyt. Kiesése nyomán a két Red Bull vezette a mezőnyt, ám mögéjük felzárkózott a mind jobb formába lendülő Mercedesszel Hamilton és Rosberg. Noha akadtak izgalmak jócskán – a kerékcserék szokás szerint összekuszálták a mezőnyt, Kimi Räikkönen (Lotus) pedig körökön át pazar csatát vívott előbb Sergio Perezzel (McLaren) aztán Nico Hülkenberggel (Sauber) –, Hamiltonnak köszönhető a félidő legemlékezetesebb „megmozdulása”. A 2012 végén a Mercedeshez igazolt brit pilóta hat évet töltött a McLarennél, emiatt pedig megszokásból korábbi csapatához állt ki kerékcserére, volt kollégái pedig nem győztek integetni neki, hajtson tovább új munkaadójához...
Noha egy ideig úgy tetszett, Hamilton derültséget keltő tévedése lesz a Maláj Nagydíj legemlékezetesebb pillanata, a futam utolsó harmadában felgyorsultak az események. A kerékcserék során élre álló Webbert üldözőbe vette Vettel. A csapatvezetés viszont – tudván, hogy Webber kocsiját már takarékos üzemmódra állították a biztos győzelem érdekében –gyorsan megüzente a németnek: nem szabad kockázatot vállalnia, meg kell tartani az első és a második helyet. Magyarán: megtiltották Vettelnek, hogy támadja csapattársát. Ő azonban semmibe vette az utasítást, ami abból a szempontból különösen visszatetsző, hogy Webbernek az elmúlt években nem egyszer kellett – sokat bírált csapatutasításra – beáldoznia jó eredményét Vettel sikeréért... Bár Vettel döntése nem volt fair, legalább látványos küzdelmet eredményezett: az autóversenyzés legszebb – egyebek mellett Prost és Senna közötti – csatáit idézte pazar vetélkedésük.
A párharcból Vettel jött ki jobban, átvette a vezetést, ám dicséretet nem kapott: „Ez ostobaság volt” – jelezte manővere után szokatlanul éles stílusban ChristianHorner csapatfőnök.Mindeközben a Red Bullokmögött kísértetiesen hasonló konfliktus alakult ki: a harmadik helyen hajtó Hamiltont több körön át hiába próbálta megelőzni csapattársa, Rosberg, ezért az istálló vezetője, Ross Brawn utasította a németet, hogy tartsa a helyét. Ezt az utasítást pedig annak ellenére sem vonta vissza, hogy az utolsó körökben Rosberg látványosan gyorsabb volt a másik Mercedesnél, amelyben már fogytán volt az üzemanyag.
Bár a Maláj Nagydíj leintése után – nem először s nem utoljára – támadások sokasága érte a valódi versenyt „megölő” csapatutasításokat, elsősorban Vettel került a célkeresztbe. Annak ellenére is, hogy a német – miután tájékozódott, mi is történt valójában – sportszerűen elnézést kért csapattársától, hosszasan korholva magát a rossz döntésért, az előzésért. Noha Vettel önkritikát gyakorolt, a háromszoros világbajnok, Niki Lauda rámutatott, árnyaltabb a kép annál, hogy egyedül Vettel vigye el a balhét: „A csapat érdekeit is szem előtt kellett volna tartania, s az a minimum, hogy bocsánatot kért csapattársától. Ezzel együtt Sebastian semmi mást nem csinált, mint ami egy versenyző dolga: versenyzett és nyerni akart.”
Maláj Nagydíj, végeredmény:
1. Sebastian Vettel (német, Red Bull), 2. Mark Webber (ausztrál, Red Bull), 3. Lewis Hamilton (brit, Mercedes), 4. Nico Rosberg (német, Mercedes), 5. Felipe Massa (brazil, Ferrari), 6. Romain Grosjean (francia, Lotus), 7. Kimi Räikkönen (finn, Lotus), 8. Nico Hülkenberg (német, Sauber), 9. Sergio Perez (mexikói, McLaren), 10. Jean-Eric Vergne (francia, Toro Rosso). A vb-pontverseny állása: 1. Vettel 40, 2. Räikkönen 31, 3. Webber 26, 4. Hamilton 25, 5. Massa 22, 6. Alonso 18.
