Az ötezer néző az első félidőben még akadozó játékot láthatott Nagy Lászlótól és társaitól a Veszprém Arénában, ám a szerény, 15:14-es hazai vezetés után a második félórában örömkézilabdát mutatott be bakonyi társaság. Különösen Ugalde brillírozott, de miközben az egész garnitúra részt vállalt a gálaelőadásból, a financiális gondokkal küszködő spanyolok – akiktől már a nyolcaddöntőbe jutás is komoly fegyvertény volt – a hajrára végképp összeroppantak.

A kettős győzelemmel kivívott sikert követően a Veszprém immár ott áll a négyes döntő küszöbén: csupán egy riválison kell túlverekednie magát, és készülődhet oda, ahová eddig a Final Four kiírása óta még soha nem jutott el. Oda, ahová a Szeged az idén biztosan nem keveredik el, tekintve, hogy Skaliczky László csapata nem tudta megőrizni otthon szerzett minimális előnyét a Kielce ellen.

A lengyelek – akik a csoportmérkőzéseken a mezőnyben egyedüliként hibátlan mérleget mutattak fel: tíz mérkőzésükön tíz győzelmet arattak – 32:27-re nyertek úgy, hogy már az első játékrészben ledolgozták hátrányukat (14:11). A nyitó harminc percben annak ellenére is imponáló produkcióval rukkolt ki a házigazda, hogy a Szeged összeszedetten védekezett, Mikler kapus pedig bravúrt bravúrra halmozott.

Ráadásul a térfélcserét követően tempót váltottak a vendéglátók, s az idő múlásával a mind több hibát elkövető Tisza-parti alakulat reménye egyre fogyott. Larholm és társai a nyitott védekezéssel sem tudtak mit kezdeni, így – fájdalom – a lengyel bajnok kétséget sem hagyott afelől, hogy melyik gárda folytathatja majd a sorozatot.

Nyolcaddöntő, visszavágók: Veszprém–Leon 33:25 (továbbjutott a Veszprém 56:45-ös összesítéssel), Kielce–Szeged 32:27 (Kielce, 57:53), Hamburg–Celje 21:31 (Hamburg, 66:60), Szkopje–Dinamo Minszk 24:22 (Szkopje, 50:45), Flensburg–Velenje 27:25 (Flensburg, 55:50), Barcelona–Silkeborg 26:24 (Barcelona, 58:50), Füchse Berlin–Atletico Madrid 26:27 (Atletico Madrid, 56:55), Csehov–Kiel 30:26 (Kiel, 65:63).