Spanyol ruhaház
A horvátoktól kedden elszenvedett súlyos vereség – s főleg a keservesen gyenge produkció – után nem sok jóban bízhattunk a negyedik csoporttalálkozón sem. Ráadásul a közelmúltbeli emlékek sem növelték a reményeket: a riválist legutóbb 2008-ban győzte le a magyar együttes, és a múlt évi londoni olimpián is – azt követően, hogy a januári Eb-n küzdelmes döntetlent játszottak a felek – sima „zakó” lett a vége.
Ehhez képest a két nappal korábbi önmagához viszonyítva fölismerhetetlen társaság vetette magát a játékba. Noha Mikler kapus szinte semmiféle ismeretséget nem kötött a labdával, és Császár is hiába kísérletezgetett, a többiek szinte kivétel nélkül remekeltek. Különösképpen Nagyon látszott a fogösszeszorítós akarás – a tetejébe kétszer is akkora dugót ragasztott Sterbik Árpád hálójába, hogy a Vajdaságból származó portás szája is tátva maradt –, és Putics, Harsányi meg Iváncsik ugyancsak pazar teljesítményt nyújtott. A kreatív, látványos és nem utolsósorban hatékony akciók nyomán negyedóra elteltével annak ellenére kétgólos magyar vezetés állt a nagytáblán, hogy Császár, majd Harsányi is hétméterest hibázott (9:7).
A telt házas madridi közönség a továbbiakban is azt látta, hogy az ellenfél kiteszi a lelkét, s mivel a Mikler helyére behozott Tataitól bravúrokra is tellett, tíz perccel az első félidő lefújása előtt még mindig őrizte a differenciát Mocsai Lajos garnitúrája (12:10). A finisben aztán valamelyest megrázta magát a vendéglátó, ám a 14:14-es szünetbeli állás is jóval kedvezőbb volt, mint amire előzetesen számíthattunk.
Ugyanakkor az addig látottak alapján nem kalkuláltunk azzal, hogy a térfélcserét követően egy, a lehetőségtől berezelt csapat folytatja a játékot. Kár volt ezért az időszakért, Császár formán kívüli produkciójáért, a gyermeteg hibákért, az újabb – ezúttal Krivokapics által kihagyott – büntetőért, mert hátul Tatai minden foghatót fogott. Nem is történhetett másként, a „vérszagot” megérző spanyolok megléptek (14. perc: 16:19), s félő volt: elúszik az ígéretesen induló meccs.
El is úszott. Bár átmenetileg sikerült felzárkózni egy gólra, a spanyol fal összezárt, így támadásban már a múlté volt az „ötödik sebesség” meg az ötletesség, s amikor Mocsai Lajos szakvezető elérkezettnek vélte az időt a tanácsadásra, a vetélytárs már bosszantóan messze járt (53.: 20:24). A hajrában aztán végképp elfáradtak a fejek és a lábak, s mivel a kezek változatlanul meg-megremegtek, megint csinos kis „ruhát” kapott a nyitó félórában még biztatóan mozgó magyar válogatott (22:28).
A mai szünnapot szombat este az Algéria elleni csoportzárás követi. A tét a hatos harmadik helye lesz: éppen az a pozíció, amelynek megszerzésére a realitás alapján képesnek tartottuk az együttest.
Pedig úgy meglepődtünk volna egy kicsit...
C csoport: Szlovénia–Fehéroroszország 24:22, Szaúd-Arábia–Dél-Korea 27:26, Lengyelország–Szerbia 25:24.
D csoport: Spanyolország–Magyarország 28:22, Algéria–Ausztrália 39:15. A Horvátország–Egyiptom találkozó lapzárta után ért véget.
