Csányi: 'A mi szégyenünk'
A megállapítás nem a hazai futballra, hanem a Magyarország–Izrael mérkőzésen a lelátón történtekre vonatkozott, és az elöljáró korábban azt is leszögezte: „A FIFA büntetése teljesen jogos.” Hozzátette azonban: a szankció mértékét eltúlzottnak véli – mint köztudomású: az MLSZ fellebbez is a FIFA-nál –, és elfogadhatatlannak tartja, hogy a határozatról annak közzététele előtt fél órával értesült január 8-án, miközben a döntést már november 20-án meghozták.
Az elnök felhívta rá a figyelmet: amennyiben a nemzetközi szövetség helybenhagyja, hogy a Magyarország–Románia vb-selejtezőt zárt kapuk mögött kell lejátszani, úgy a szurkolók ne politikai pártok demonstrációira menjenek március 22-én, hanem az 56-osok terén gyülekezzenek, ahol az MLSZ – óriáskivetítőkkel – közös meccsnézést szervez(ne). Csányi megemlítette még: televíziós és videofelvételek alapján igyekeznek azonosítani a magyar–izraeli találkozón valóságos antiszemita tüntetést rendező „drukkereket”, és ha ez sikerül, akkor a gyalázat bajnokaitól polgári peres eljárás keretében követelik a magyar–román találkozó elmaradt bevételét (ennek összege 120-130 millió forint lehet – a szerk.), valamint a 40 ezer eurós FIFA-bírságot.
Az elnök a sportág hazai helyzetét sokkal jobb hangulatban jellemezte. Az eredmények közé sorolta, hogy az előző három évtized szüntelen hanyatlása után – szerinte – sikerült javítani a futball társadalmi támogatottságán (az NB I-es meccsek 2991-es nézőátlaga nem feltétlenül erről árulkodik), s hogy a társaságiadó-kedvezményre vonatkozó törvény nyomán 2012-ben 28 milliárd forintot használtak fel utánpótlás- és létesítményfejlesztésre. (Közbevetette: nemzetközi összehasonlításban ez nem sok, hiszen százmillió eurót tesz ki, de hazai mércével nem is kevés.) Elégedetten nyilatkozott a válogatottról és a nemzeti együttes iránt megmutatkozó mind nagyobb érdeklődésről, és a korábbinál jobbnak nevezte az NB I színvonalát, ám ez a megítélés nem tekinthető többnek szubjektív véleménynél.
Összességében Csányi Sándor a nagyszerű Benedek Miklósra emlékeztetett, aki A pogány madonna című magyar mozifilmben többször is hangoztatta Mister P. Smith szerepében: „ I am very happy.” A FIFA-büntetés és az azt kiváltó szégyenteljes eset miatt viszont az elöljáró úgy festett, mint Benedek a vígjáték végén, amikor azt kellett mondania: „I am not very happy.” Ám a zárszóval a kínos ügy tekintetében sok mindent helyre tett az elnök.
Igaz, hosszú út vezet addig, hogy hasonló események ne ismétlődhessenek meg a magyar stadionokban – ez derült ki Studniczky Ferenc előadásából. Az MLSZ infrastruktúra-fejlesztési bizottságának vezetője a délutáni program „létesítményfejezetét” tárgyaló szekcióban azt mondta: „A célt csak akkor érhetjük el, ha a labdarúgás összes szereplője, azaz a klub, a szövetség, a szurkoló és a média is ezért dolgozik. Másként nem megy.”
A siker minimumfeltétele a sporttelepeket botrányokozásra alkalmas terepként kezelő „drukkerek” kiszűrése. Studniczky azzal lelkesítette az érdeklődőket: hat helyszínen hamarosan átadják a beléptető rendszereket. Ennek nyomán működésbe lépnek a kamerás megfigyelő szisztémák, a szurkolók pedig névre és helyre szóló, azonosításra alkalmas jegyekkel léphetnek be a létesítménybe. Az elöljáró azzal számol: a nyáron a beruházás második szakasza is véget ér.
Némi óvatosság azért nem árt, mert maga az előadó jegyezte meg: a két évvel korábbi fórumon azt vetítette előre, hogy három esztendőn belül minden NB-I-es együttes centerpályája fűthető lesz... Ehhez képest alighanem az előírásokon kell majd változtatni. Főként, ha megjegyezzük, hogy az Egernek még világítás sincs az otthonában, így idegenben játssza a hazai meccseit is. Nyilván nem azért, hogy a rezsicsökkentés új formáját prezentálja a publikumnak.
A szomorú valósághoz képest bámulatos képeket mutatott be Vígh László kormánybiztos, aki – a többi közt – a 2016-ra elkészülő új nemzeti stadion látványtervével érkezett. Hogy hányszor telik meg egy évben a káprázatosnak ígérkező aréna, arról nem ejtett szót, ám az kiderült: a létesítményben Bajnokok Ligája-döntőt is lehet majd rendezni.
Néhány órán belül a szürrealizmus rajongói számára is világossá vált: magyar futballcsapat nem lesz érintett ebben az ügyben a következő dekádban. Pedig sportszakmai kérdések még szóba sem kerültek, csak a számok beszéltek. Lelkes Tamás, az Ernst & Young adótanácsadó cég munkatársa rámutatott: 2010-ben 11 milliárd forint forgott a magyar futballban. Az összeg – az úgynevezett látványsportágak támogatói számára adókedvezményt nyújtó jogszabálynak köszönhetően – 2012-ben meghaladta a 40 milliárd forintot. És már elérte az éppen Guardiolával megállapodó Bayern München költségvetésének a felét...
Mint elhangzott, súlyos probléma az alacsony nézőszám, a minimális jegybevétel, azt pedig a Diósgyőr tulajdonosa mondta el nemrégiben lapunknak, hogy a DVTK évi 800 millió forintos büdzséjének csupán a három százaléka származik szponzori támogatásból. Dénes Ferenc sportközgazdász a fórumon meg is jegyezte: öröm az extra források megjelenése, de jelentős kockázatot rejt az, hogy a magyar futballforintok legalább kétharmada a központi kasszából származik.
A Népszabadság arról kérdezett: a tao-program esetleges kivezetése milyen hatással lehet a sportpiacra? Gudra Tamás, az MLSZ gazdasági igazgatója így válaszolt: a feladat az, hogy a futball használja ki az egyedi lehetőséget, s a kegyelmi időszakban teremtse meg hosszú távú fenntarthatóságának az alapjait.
Nem könnyű a küldetés, már csak azért sem, mert – mint a szakértők egyike állította – a magyar labdarúgó-szurkolók feleannyit költenek a kedvenc sportágukra, mint a cseh, a horvát vagy román drukkerek.
A realitások tehát egyelőre különösebb reményt nem keltenek, és csak sajnálni lehet, hogy a futballvilág perifériáján halad az az ország, amelynek labdarúgófórumán Mészöly Kálmán vagy Nyilasi Tibor sétál fel és alá.
Hajrá, Debrecen: itt a stadionépítő
A Hunép Zrt. és az Épker Service Zrt. alkotta, debreceni székhelyű Hajrá, Debrecen! elnevezésű konzorcium építheti föl az új stadiont a Nagyerdőn – írta sajtóközleményében Kósa Lajos polgármester, miután lezárult a kivitelezésre kiírt nyílt közbeszerzési eljárás. Ha nem lesz jogorvoslati kérelem, akkor még e hónapban megkötik a szerződést, s kezdődhet az építés.
A közlemény szerint a nyertes pályázat tartalmazta a legalacsonyabb, 11,445 milliárd forintos árat, s abban volt a legkörültekintőbb a fenntarthatósági tanulmány. Az utóbbinak azért van jelentősége, mert a beruházás olyan területet érint, amely Natura 2000-es környezetvédelmi minősítésű. A konzorcium a munkálatokat 15 hónap alatt kívánja befejezni, Kósa szerint tehát reális az a célkitűzés, hogy a Nagyerdei stadion 2014 tavaszára készen álljon.
Hozzátette: az UEFA előzetes minősítése szerint a létesítmény olyan besorolást kaphat, amelynek révén alkalmas lesz nemzetközi mérkőzések megrendezésére. Az aréna mintegy 12 milliárdos állami támogatással valósul meg, ebből eddig több mint hárommilliárd forintot folyósítottak az aktuális munkafolyamatok szerint. Az idei központi költségvetés megalkotásakor törvénybe foglalták további 9,2 milliárd forint kifizetését. (Kácsor Zsolt)
