Lerombolt Notre Dame

Mindenkinek van terve, amíg nem kap egy maflást – idézte a New York Times az újabban a Broadwayn „showmankedő” Mike Tysont, pedig nem is bokszról volt szó.

Az amerikaifutball idei egyetemi nagydöntője azonban hazai idő szerint kedd hajnalban annyira egyoldalúra sikeredett, mint annak idején Tyson jó néhány nehézsúlyú meccse: az Alabama egyszerűen kiklopfolta a Notre Dame együttesét, a 42:14-es végeredmény nem is tükrözi kellően, mennyire egy csapat futott ki a floridai Miami Gardens 78 ezer nézőt befogadó stadionjának gyepére. Félidőben a tévériporter megkérdezte a Notre Dame edzőjét, mi kellene a fordításhoz. Brian Kelly lakonikusan azt felelte: jó lenne, ha az Alabama nem jönne vissza a pályára.

Akkor álltak 0:28-ra.

Pedig az A betűsök szezonja nem sikerült tökéletesre: a Texas A & M-től kikaptak. Az indianai South Bend városában őshonos Notre Dame viszont – 1988 után – ismét hibátlan idényben reménykedett. A sportújságírók és az edzők szavazatai, illetve számítógépes statisztikák döntik el, ki játssza a döntőt, amiből sokszor van vita, de az idén világos volt, hogy a két legjobb került szembe. Azzal, hogy már az előzetes esélylatolgatás is az Alabamát favorizálta. A Karmazsinvörös Áradat –„Crimson Tide” – becenevű gárda ennek megfelelően úgy mosta el a Harcos Írek – „Fighting Irish” – hatalmas emberekből álló védelmét, hogy az alabamaiak még csak meg sem izzadtak. Passzokkal és futójátékkal is sikeresek voltak, az amerikai lapok utólag egyenesen a 33. NFL-csapatként ünnepelték az egyetemi „profikat”.

A stílusbeli hasonlóság nem a véletlen műve. Nick Saban edző korábban a Miami Dolphins NFL-csapatát is irányította, onnan lépett vissza egyetemi szakvezetőnek; már ha ez visszalépést jelent, hiszen a két szerep hírnévben, népszerűségben és fizetésben is összehasonlítható. A külsőségekről pedig szó se essék! Az Alabama otthon több mint 101 ezres, a Notre Dame csaknem 81 ezres stadionban játszik – természetesen kivétel nélkül telt ház és valamelyik országos tévécsatorna kamerái előtt. A mosolytalan Saban a döntő utáni sajtóértekezleten fapofával nyilatkozta: „nagyon boldog”. Nyilván nem jutott eszébe, hogy Tuscaloosában már most is háromméteres szobra mellett jár be az irodájába, meg az se, hogy az amerikaifutball egyetemi történetének 1869-as kezdete óta nem fordult elő, hogy ugyanaz a csapat kétszer egymás után győzött volna, pedig ez volt a Karmazsin Áradat tizenötödik sikere (a Notre Dame eddig tizenegyig jutott).

Az Alabama az utóbbi négy évben harmadszor nyert. Irányítója, a még csak harmadikos A. J. McCarron rögtön be is jelentette, hogy még nem megy (sokmilliós szerződésért) az NFL-be, hanem visszatér jövőre is. Ugyanígy tesz a kilenc végzős kivételével a komplett csapat, tehát azt nagy valószínűséggel meg lehet jósolni, hogy 2014 elején az Alabama megint ott lesz a döntőben. Csak az nem világos, ki állítja meg őket – ha egyáltalán...

Egy vödör boldogság. Az alabamai együttes játékosai köszöntik Nick Saban edzőt
Egy vödör boldogság. Az alabamai együttes játékosai köszöntik Nick Saban edzőt
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.