Immár José Mourinho is folytatja az elszakadást a Real Madridtól. Azért az „is”, mert az utóbbi tíz évben mindenekelőtt a legendás klub elöljárói szálltak szembe a „királyi gárdával”.  Ami a játékstílust és a „huszadik század csapatának” védjegyét, a BEK-, illetve BL-eredményességet illeti: tökéletes „sikerrel”. Az első számú európai klubtornán több mint tíz esztendeje nincs madridi diadal, és a művészi futballnak is jó ideje „csengettek” a spanyol főváros Fehér Házában.

Azt azért meg kell jegyezni: Mourinhóval az előző évadban legalább kivételesen dinamikus volt a bajnokságban 121-32-es gólkülönbséget produkáló – a kontinentális kupában ezzel együtt is hoppon maradt – gárda, ám a La Ligában már más a helyzet, a hátrány az Espanyolt fél óra alatt 4-0-ra elintéző, a műtéte után a kispadra visszatérő Tito Vilanova szakvezető dirigálta Barcelonával szemben nem kevesebb mint tizenhat pont. (És még a második hely sincs meg: Madrid jelenlegi első számú együttese az Atletico.)

Ilyen körülmények között különösen kényes döntés volt, hogy Mourinho a múlt év végén talonba tette a mind kevesebb etalon egyikét, Iker Casillast, aki a hétszázadik mérkőzése és az ötszázadik bajnoki meccse felé halad a klubban. A saját nevelésű – és mindig a királyi gárdában védő – kapus azok közé tartozik, akik akár Senor Real Madridnak is mondhatnák magukat.

Amikor (1999. szeptember 12-én) bemutatkozott, még sok csapattársát lehetett ebbe a körbe sorolni, hiszen a tinédzser debütálásakor Hierro, Helguera, Roberto Carlos, Guti, Morientes, Raul is szerepelt, és az edző szintén Real Madrid-ideál, a mostani spanyol szövetségi kapitány Vicente del Bosque volt. Casillast 2000-ben – négy nappal tizenkilencedik életévének betöltése után – minden idők legfiatalabb Bajnokok Ligája-győztes kapusaként ünnepelték, s azóta is nyert egyet s mást: újabb BL-trófeát, továbbá világbajnoki meg (kétszer) Európa-bajnoki címet, s közben ötször volt spanyol bajnok.

A napokban szintén ötödször érdemelte ki az év kapusa díjat a labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó szervezetnél, de Mourinhónál nem ez beszél, hanem az, hogy Casillas hetek óta nem áll szóba Silvino Louro madridi kapusedzővel.

A tréner emiatt a kispadra vezényelte a száznegyvenháromszoros válogatott, „örökös” kapust, és vasárnap is csupán azért küldte a pályára, mert a Real Sociedad elleni bajnoki találkozón (4-3) a kedvezményezett Adan előbb rosszul passzolt Ricardo Carvalhóhoz, majd elbuktatta Velát, és a játékvezető nemcsak tizenegyest ítélt, hanem ki is állította a méltatlan helyettest. A portugál szakvezető nem lélegezhet fel attól, hogy csapata emberhátrányban is három gólt vágott a Sociedadnak. (Az elsőt még létszámazonosságnál rúgta Benzema.)

Szembemenni a Real Madriddal – ez Iker-történet lehet, sikersztori nem. Amúgy szombaton volt az első évfordulója annak, hogy Madrid Mostoles negyedében – ahol a kapus született – utat neveztek el Casillasról. Arra viszont nem mernék fogadni, hogy Avenida Mourinho is lesz majd Madridban...

Néhány neves labdarúgó, aki csak egy klubban játszott

Lars Högh (dán), Odense, 817 bajnoki meccs
Jimmy Dickinson (angol), Portsmouth, 764
Ricardo Bochini (argentin), Independiente, 740
Ryan Giggs (walesi), MU, 648
Paolo Maldini (olasz), Milan, 647
Jack Charlton (angol), Leeds, 629
Bobby McKinlay (skót), Nottingham, 614
Jean-Luc Ettori (francia), Monaco, 602
Karl-Heinz Körbel (német), Frankfurt, 602
Jimmy Armfield (angol), Blackpool, 569
Bill Foulkes (angol), MU, 566
Altair (brazil), Fluminense, 551
Fran (spanyol), La Coruna, 550
Jean-Paul Bertrand-Demanes (francia), Nantes, 539
Paul Madeley (angol), Leeds, 536
Marcos (brazil), Palmeiras, 532
Franco Baresi (olasz), Milan, 531
ifj. Manuel Sanchis (spanyol), Real Madrid, 524
Giuseppe Bergomi (olasz), Internazionale, 519
Francesco Totti (olasz), AS Roma, 509
Tony Adams (angol), Arsenal, 504
Paul Scholes (angol), MU, 493
Iker Casillas (spanyol), Real Madrid, 474

Kiállítás után, csere előtt: Adan és Iker Casillas