Martin György: elnökből nagykövet?

A magyar vízilabdázás utóbbi másfél évtizedének, ily módon a pólótörténet egyedülálló sikerkorszakának két meghatározó egyénisége a kapitány Kemény Dénes és a sportági elnök Martin György. A szövetség három nappal ezelőtti tisztújító közgyűlésén az utóbbi nem mérette meg magát, az előbbi pedig – aki nem folytatja tovább szakvezetői tevékenységét – elfoglalta az elnöki pozíciót. Mindketten új pályára álltak – velük beszélgetett Bruckner Gábor.

Mire a legbüszkébb távozóban?

Arra az összesen hatvan éremre, amelyet elnöki időszakomban a magyar felnőtt és korosztályos válogatottak nyertek a világversenyeken.

Mekkora helyet kér magának a játékosok és edzők mellett a dobogón?

Egy talpalatnyit mindenképpen. Álszerénység lenne, ha azt mondanám, hogy nem volt részem a nyugodt felkészülés és a biztos alapok megteremtésében. De akad itt más is. Amikor elkezdtem, egy válogatott játékos hatvan- és nyolcvanezer forint között keresett, ma meg...

A húszszorosát?

Annál is többet.

Akkor pláne jogos a kérdés: miért nem pályázott?

Azért, mert Dénessel megállapodtunk: egymás ellen nem indulunk. És úgy ítéltem meg, a jelen helyzetben ő többet tehet, hatékonyabban dolgozhat a sportágért, mint én.

Mit szólt a szoros választási eredményhez?

Azt hittem, Kemény jóval nagyobb fölénnyel nyer. Az előzetes erőfelmérés is ezt ígérte, de mifelénk egy titkos voksoláson bármi megeshet. Vagy ha bármi nem is, annyi mindenképpen: aki személyesen a támogatásáról biztosított, az szemrebbenés nélkül húzza be az x-et a másik neve mellé.

Jönnek a boldog nyugdíjasévek? Könyvtárszoba, whisky, szivar?

Csak nem... Megígértem az elnök úrnak, hogy segítek neki részint a nemzetközi fronton, részint pedig a folyó ügyek intézésében. Azt kérte, hetente kétszer-háromszor legyek ott a szövetségben, s amíg igényt tart rá, ez így is történik.

Mi lesz az első atyai jó tanácsa?

Talán az, hogy feltétlenül folytassa az elindított utánpótlásprogramokat, a női pólóra pedig nagyon figyeljen oda, mert a lányok győzelmei éppen annyi olimpiai pontot érnek, mint a fiúk sikerei. Viszont csak a tizedükbe kerülnek.

Azt beszélik, a nemzetközi szövetség nyári tisztújításán biztosan beválasztották volna a FINA vízilabda-szakbizottságába, ha elnök marad. Elúszott a magyar tagság esélye?

Erről szó nincs, mert Kemény azt szeretné, ha továbbra is én lennék a jelölt a pozícióra, s mivel idehaza – a háromszoros olimpiai aranyérmes Gyarmati Dezső után másodikként – örökös tiszteletbeli elnöknek választottak, ennek nem létezik adminisztratív akadálya.

Elnökből nagykövet lesz?

Nem tudom, helyénvaló-e a jövő idő, mert éppen Nagyváradra tartok, ahol az európai szövetséget képviselem a helyi csapat és a német Spandau Bajnokok Ligája-meccsén.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.