Bent is vannak, kint is vannak
A magyar női válogatott játékosai hosszú újvidéki tartózkodásuk alatt többször is meglátogatták Novak Djokovics helyi kávéházát (mondhatni: törzsvendégek lettek a hoteljüktől néhány száz méterre levő puccos helyen), de a tenisszel más kapcsolódási pontot nem sikerült találniuk, pedig úgy szerettek volna lucky looserek – azaz szerencsés vesztesek – lenni Montenegróval szemben. Noha a délszlávoktól vasárnap vereséget szenvedő, ily módon az egymás elleni mutatóban alulmaradó csapat akár az Európa-bajnoki középdöntőcsoport élére kerülhetett volna az olimpiai ezüstérmes előtt, ha az pontot veszít a spanyolokkal szemben, a csoda végül is nem történt meg. Csak majdnem... Igaz, Katarina Bulatovics és társai a 11. percben 8:3-ra vezettek, de a második félidőre már az ibériaiak fordultak háromgólos előnnyel (16:13), mi több, a folytatásban öt góllal is elhúztak. Ám ez is kevés volt, Spanyolország a finisre kipukkadt, így Montenegró teljesítette a kötelező gyakorlatot (27:23), ami azt jelentette, hogy ebben a hatosban a magyarok szemszögéből kora estére eldőlt minden: az oroszok ellen úgy mehettek föl a pályára, hogy tudták, történjék bármi, az Európa-bajnoki címet 2004 óta őrző – vagyis sorozatban négyszer győztes – norvégok várnak rájuk szombat délután fél háromkor a belgrádi elődöntőben.
Mire a meccs elkezdődött, a szerb fővárosban – meg nem erősített hírek szerint – örömtüzek gyúltak, tekintve, hogy a házigazdák válogatottja, nem akármilyen végjátékot követően, egy góllal legyűrte a franciákat, s így kibérelte a négy között még kiadó egyetlen helyet. Egyszersmind készülhet az év randevújára, mert ezen a tájon a Szerbia–Montenegró partinak lesz fílingje, ez megjósolható...
A magyar–orosz mérkőzés ellenben semmiféle feszültséget nem ígért. Ennek megfelelően hátradőltünk a Spens Aréna tribünjén, keresztbe vetettük a lábunkat, s bár szivart meg whiskyt a körülményekre való tekintettel nem kértünk, akár ez is indokolt lett volna, hiszen időközben újabb kedvező információ érkezett: az elődöntő mezőnyének összetételéből adódóan biztossá vált, hogy a magyar válogatott selejtező nélkül lehet részvevője az egy év múlva – hol másutt? – Szerbiában tartandó világbajnokságnak. Ahhoz képest, hogy a legutóbbi brazíliai vbn nemhogy alanyi jogon, sehogy sem volt ott a társaság, ezt a tényt se intézzük el vállrándítással.
Bent is vagyunk, kint is vagyunk: kellett ennél több?
Ami azt illeti, az első félidőben nem ártott volna, még akkor sem, ha csak a vak nem látta, hogy Karl Erik Böhn kapitány kímélő menüt rendelt erre a napra. A „tétnek” megfelelő, sajátos összetételben kezdett a csapat – hogy mást ne mondjak, eleinte Tomori irányított –, így aztán a csoport harmadik helyére hajtó, s ennek érdekében legalább hatgólos (!) győzelmet előirányzó oroszok eleinte leiskolázták a jobbára cseresorát szerepeltető vetélytársat. Hiába skandálta a természetéből fakadóan ez ügyben kevéssé empatikus magyar tábor, hogy „Harcoljatok!”, nem ment ez olyan egyszerűen az edzőmeccsé silányult Eb-találkozón, amelynek egyetlen célja volt: sérülés nélkül megúszni a hatvan percet.
Ezzel együtt tartani lehetett attól, hogy fölöslegesen szalad bele egy komoly átszállóba az együttes – a differencia úgy duzzadt éppen fél tucat gólnyira (7:13), hogy Herr nem védett rosszul... –, de az első fél óra finisében csak sikerült fölzárkózni, így a szünetben tisztes, kétgólos hátrány állt a nagytáblán (11:13). Nem úgy a szünet után. Még csak tíz perc telt el, és már héttel vezettek az oroszok (14:21), s mivel emitt továbbra is a „B” játszott, fordulatra sem számíthattunk. Nem is következett be, a mérkőzés 31:25-ös eredménnyel zárult, most azonban tényleg ne sopánkodjunk. Ha elnézi Székely Éva, idecitálom remek könyvének címadó gondolatát: sírni csak a győztesnek szabad.
Középdöntő. I. csoport (Belgrád):
Svédország–Csehország 35:26, Szerbia–Franciaország 18:17, Dánia–Norvégia 35:33. A végeredmény: 1. Norvégia 8 pont, 2. Szerbia 7, 3. Dánia 6, 4. Svédország 5, 5. Franciaország 4, 6. Csehország 1.
II. csoport (Újvidék): Oroszország–Magyarország 31:25, Montenegró–Spanyolország 27:23, Németország–Románia 25:23. A végeredmény: 1. Montenegró 8, 2. Magyarország 6, 3. Oroszország 5 (130:127), 4. Németország 5 (119:116), 5. Románia 3, 6. Spanyolország 3.
Azonos pontszám esetén az egymás elleni eredmény, ha az döntetlen volt, az összgólkülönbség rangsorolt.
