Azaz elképzelhető, hogy a csoportok egyikének Zágráb vagy Brüsszel, a másiknak Róma vagy Madrid ad otthont, hogy aztán a döntőt Londonban vagy éppen Isztambulban játsszák.

Platini a többi közt azért érvelt a változtatás mellett, mert – a 2016-tól már huszonnégy csapat részvételével zajló – kontinenstorna költségei olyan magasak voltak, hogy a feltételek teljesítését már csupán néhány ország vállalhatta. Igaz, az új megoldás pedig a szurkolók pénztárcáját teszi próbára. Az a drukker, aki a válogatott minden mérkőzését látni szeretné, keresztbe-kasul utazgathat Európában, s az autós transzfert alighanem kizárja a helyszínek közötti távolság. Ám Platini nem osztja az aggodalmakat.

A potentát elmondta: egyeztetett a Football Supporters Europe nevet viselő drukkerszervezettel, amely támogatta az elképzelést. A sportvezető megemlítette, hogy a terv részleteit még ki kell dolgozni, mert ha például az angol rajongóknak Kazahsztánba kellene utazniuk a csapat egyik mérkőzésére, a másikra meg Barcelonába, az aligha lenne előrelépés. Persze az UEFA marketingrészlegének potentátjai dörzsölhetik a tenyerüket, mivel a torna lényegében az egész kontinenst a koráb binál is hevesebb futball-lázban tarthatja. Megannyi országban épülhetnek meg a szurkolói zónák, jelenhetnek meg a szponzori logók, s alakulhatnak spontán utcabálok a stadionok környékén.

Ugyanakkor a lépés kockázatokat is rejt. Az Eb a legértékesebb sportbrandek egyike, amelynek rendszerszerű felforgatása rizikós vállalkozás. Az azonban tényleg erős érv, hogy az Eb lebonyolítása majdnem annyiba kerül, mint az olimpia megrendezése, azaz néhány ország belügyévé válhatott volna a négyévenkénti pályázati procedúra. Platini szerint e folyamat nem segítené a futball fejlődését s népszerűségének fenntartását. Ezért határozott úgy: az Európa-bajnokságot rendezze meg egész Európa.