Akkor még csak ezen töprengett a látogató.

Délutánra romlott a helyzet, mert az égi „áldás” szűnni nem akart, sőt olyan hevessé vált, hogy ekkor már mindenki sejtette: komoly veszélybe kerül a mérkőzés megrendezése. Nincs az a pázsit, amelyik ennyi vizet kibír... Az utakon a csatornák sem tudták elnyelni a csapadékot, ezért Lisszabon kezdett Velencére emlékeztetni, bár gondolát egyet sem láttam a házak között. A forgalom teljesen elakadt, azaz a tudósítónak muszáj volt gyalog elindulnia az aréna felé, mert – noha a szállodától ötperces sétára van a stadion –a taxi talán reggelig sem ért volna az Alvaladéhoz.

Ennek következtében elsőként a következőket tettem meg a sporttelep falai között: 1. megkérdeztem egy rendezőt, hogy tud-e adni egy hajszárítót; 2. miután az udvarias házigazda a VIP-részleg mellékhelyiségéhez vezetett, vagy negyven percig szárítottam a pulóveremet, az ingemet és a nadrágomat a kézszárító alatt... (Jutott erre időm, hiszen már este hatkor – otthoni hétkor – a stadionban voltam. Amint azt tudják, a mérkőzés nyolckor – hazai kilenckor – kezdődött volna.)

Mikor aztán felültem a lelátóra, olyasmit tapasztaltam, amit még sohasem, pedig harminc éve járom a világ különböző futballhelyszíneit. Egyrészt szinte több volt az újságíró, mint a néző, másrészt a pályán úgy állt a víz, hogy a labda, ha leejtették, nem pattant fel, ha pedig belerúgtak, nem ment fél méternél messzebbre. Az 1974-es világbajnokság NSZK–Lengyelország középdöntője jutott az eszembe – azt ugyan csak tévén láttam –, mert harmincnyolc évvel ezelőtt Frankfurtban festett úgy a játéktér, ahogyan most Liszszabonban. A hajdani meccset, ha késve is, lejátszották, és a házigazda nyugatnémetek 1-0-ra nyerték a „pólós” rangadót...

Egyhamar a portugálok sem adták fel: vízhatlan anorákba öltözött pályamunkások igyekeztek letolni a vizet az elázott gyepről. Kukulakisz görög játékvezető egy órával a meghirdetett kezdés előtt kiment a fűre az UEFA-delegátus társaságában, de gyorsan visszavonult, és a sajtószektorba az a hír érkezett, hogy nyolckor (a magyarországi időmérőkön kilenckor) megint kilátogat. Ezt meg is tette, de ismét eltűnt, miközben csak azt lehetett észlelni, hogy a takarítók nem lankadnak, bár – szegények – eléggé reménytelen küzdelmet vívtak az elemekkel.

Lassan hetven-nyolcvan Videoton-szurkoló is befutott (beúszott), így a fehérvári drukkerek túlnyomó többségbe kerültek a stadionban, csakhogy ők sem tudták, lesz-e játék vagy sem. Negyed kilenckor már fogadni lehetett volna rá, hogy elmarad a találkozó, bár hivatalos értesítés nem érkezett, és a hangszórókból vidám zene szólt a különlegesen kis számú közönségnek. A pályamunkásokkal azért együttéreztek a vendéglátók: nem a Just Walking In The Rain hangzott a megafonokból...

Majd Szabó Gergő, a Videoton sajtófőnöke közölte: „lefújták” az el sem kezdődött találkozót. Az A Bola című portugál lap internetes kiadása szerint, amelyet az UEFA már megerősített, péntek este nyolckor (magyar idő szerint kilenckor) pótolják a mérkőzést.

Kérdem én a víz alól: itt?

Lisszabonból jelenti kiküldött munkatársunk.

EURÓPA LIGA

CSOPORTMÉRKŐZÉSEK, HATODIK FORDULÓ

A csoport: Young Boys–Anzsi Mahacskala 3-1, Udinese–Liverpool 0-1. Avégeredmény: 1. Liverpool 10 pont, 2. Anzsi 10, 3. Young Boys 10, 4. Udinese 4.

B csoport: Hapoel Tel-Aviv–Academica 2-0, Viktoria Plzen–Atletico Madrid 1-0. Avégeredmény: 1. Plzen 13, 2. Atletico Madrid 12, 3. Coimbra 5, 4. Hapoel 4.

C csoport: AEL Limasszol–Marseille 3-0, Fenerbahcse–Mönchengladbach 0-3. Avégeredmény: 1. Fenerbahcse 13, 2. Mönchengladbach 11, 3. Marseille 5, 4. AEL 4.

D csoport: Maritimo–FC Bruges 2-1, Bordeaux– Newcastle 2-0. Avégeredmény: 1. Bordeaux 13, 2. Newcastle 9, 3. Maritimo 6, 4. Bruges 4.

E csoport: Stuttgart–Molde 0-1, FC Koppenhága–Steaua 1-1. Avégeredmény: 1. Steaua 11, 2. Stuttgart 8, 3. Koppenhága 8, 4. Molde 6.

F csoport: Dnyepropetrovszk–AIK Stockholm 4-0, Napoli–Eindhoven 1-3. Avégeredmény: 1. Dnyepro petrovszk 15, 2.