Forma-1: Két ász és az örök hetes
Nelson Piquet, a háromszoros brazil bajnok például legalább annyira dicsérte a spanyolt, mint a németet. S ebben nincs semmi különös: ahogyan a fordulatos szezont, úgy az esős, kaotikus interlagosi futamot egyaránt klasszishoz méltón teljesítette a két pilóta, s miként azt Vettel többször is megállapította: mindketten megérdemelték volna a címet. A két versenyző teljesítményét jól jelzi, hogy – szokatlan módon – még a két érintett csapat is önkritikát gyakorolt: a Red Bull azért kért elnézést Vetteltől, mert év közben többször meghibásodott a kocsija, a Ferrari pedig amiatt szabadkozott, hogy egyszerűen túl lassú versenyautót adott Alonso alá. Az izgalmas, az utolsó pillanatig kiélezett küzdelem drámaiságát mutatja az is: órákkal a vb-címről döntő Brazil Nagydíj után az az Adrian Newey ölelte meg vigasztalón Alonsót, aki a villámgyors, győztes Red Bullt tervezte Vettelnek. Ha talán nem is ettől, de a spanyol hamar talpra állt: vasárnap este már arról beszélt, hogy a teammel még keményebben dolgozik majd, és jövőre visszavág.
Michael Schumacher is címlapokra került hétfőn. Mindenekelőtt azért, mert a hétszeres bajnoknak a vasárnapi futam nemcsak évad-, hanem karrierzáró verseny is volt. „Schumi” 308 nagydíj után nem vesz részt többé Forma–1-es versenyen. S bár a második korszaka korántsem volt olyan fényes, mint az első – három év alatt egyetlen dobogós helyezést szerzett csupán –, búcsúzóul azért megmutatta, hogy még mindig tud vezetni. A befejező futamon annak ellenére is hetedik lett, hogy Mercedese megint csak körözgetésre volt alkalmas, ráadásul egy defekt is hátráltatta. Azon pedig még Schumacher is elmosolyodott, hogy megemlítették neki: élete első F–1-es futamán, huszonegy esztendővel ezelőtt a hetedik helyről indult, majd hét vb-címet szerzett, és utolsó versenyén a hetes számú kocsival hetedikként ért célba...
Az őrült Brazil Nagydíj után azt is érdemes megemlíteni: a pontverseny harmadik helyezettje a finn Kimi Räikkönen lett, aki kétéves kihagyás után tért vissza az esztendő elején. Ráadásul emberemlékezet óta nem volt példa arra, hogy egy pilóta a szezon összes futamát teljesítse. A finn „jégember” a szokatlanul hosszú, húszfutamos évadban minden versenyt befejezett, sőt – egyetlen kivételtől eltekintve – rendre pontszerzőként, egyszer pedig győztesként ért célba. A pilóta mindennek nem tulajdonított különösebb jelentőséget, mert azt mondta: „tesz” a pontszerzésre és a harmadik helyre, számára ugyanis csak a győzelem és a világbajnoki cím ér valamit. Nem éppen szívet melengető szavait megtoldotta azzal, hogy a harmadik hely voltaképpen csak nyűg számára, hiszen semmit nem jelent, viszont emiatt kötelező megjelennie –mi több: szmokingban feszítenie – az év végi szokásos díjátadó gálán.
Bár a szezon még csak most ért véget, ahogyan az már lenni szokott,máris megkezdődött a spekulálás: vajon mit hoz a 2013-as évad? Most azonban annyiban érthető a korai esélylatolgatás, hogy váratlanul hamar elkeltek a meghatározó csapatok ülései. A Ferrari nem változtat, marad Alonso és a szezon második felére magára találó, Brazíliában pedig csapattársát már bravúrosan segítő Felipe Massa. A Red Bull – még szép – kitart Vettel mellett, és Mark Webber állása is megmarad. A McLarennél csak Jenson Button hosszabbított, a Mercedeshez, Nico Rosberg mellé igazolt Lewis Hamilton helyére a tehetséges fiatal mexikói Sergio Perez érkezik. A Saubernél Perezt fiatal honfitársa, Esteban Gutierrez váltja, a kellő szponzori támogatás híján kirúgott Kobajasit pedig Nico Hülkenberggel pótolják. A Lotusnál Räikkönen marad, s alighanem Romain Grosjean lesz a finn autós társa továbbra is. A Williams megtartja a tehetséges, ráadásul bőkezű támogatókat vonzó Pastor Maldonandót, Sennát azonban várhatóan a finn újoncra, Valtteri Bottasra cseréli. Mindez azt jelenti, hogy az él- és középcsapatoknál lényegében egyetlen szabad hely maradt: a Brazíliában remeklő Force Indiánál csak Paul di Resta hosszabbít, így Hülkenberg távozása nyomán a másik kocsi még „kiadó.” Egyes hírek szerint esélye van az ülésre a Forma–1-ből átmenetileg kiesett Adrian Sutilnak, továbbá Bruno Sennának, valamint a Caterhamnél jobb kocsira érdemes Heikki Kovalainennek is. Az viszont kétséges, lesz-e helye a HRT két pilótájának jövőre, tekintve, hogy pillanatnyilag úgy tetszik: csapatuknak nincs miből folytatnia a versenyzést. Igaz, rosszmájúan hozzátehetnénk: a hiány nem feltétlenül tűnik majd fel, hiszen a HRT-k eddig is legfeljebb csak pályán voltak, nem pedig versenyben.
Kehm-történet
Forma–1-es kérdés: ki az a Sabine Kehm? Ő az a nő, aki szinte árnyékként követi Schumachert immár tizenkét éve; aki annyi időt töltött a hétszeres világbajnokkal, hogy szinte már családtagnak tekinthető; éppen ezért nincs is saját családja. S aki páratlan karrierjét a búcsúzó német extraklasszis legközelebbi hozzátartozójának – történetesen Schumacher feleségének – köszönheti. Corinna Schumacher egy délután a Die Weltet olvasta, és az szökött a szemébe: „Ha a Forma–1 a világot jelenti, akkor abban Michael Schumacher a Nap.” A hitvesre nagy hatással volt e mondat, megnézte hát, ki írta a cikket, és megjegyezte az akkoriban az autósportokról – korábban a teniszről – tudósító újságíró nevét.
Majd 1999-ben, amikor Michael Schumacher lábtörést szenvedett a gumifalnak csapódó, irányíthatatlan Ferrarijában, Kehm exkluzív interjú reményében hívta fel Willi Webert, Schumacher akkori menedzserét.
Aztán majd hanyatt esett meglepetésében, mert a vonal túlsó végén megszólaló hang nyomban sajtószóvivői állást ajánlott számára a versenyző csapatához. A hölgy, miután „magához tért”, azonnal igent mondott, és hosszú évekig szinte csak napokat töltött berlini otthonában. Ez idő alatt olyan közeli barátságba került Schumacherrel, hogy a pilóta 2010-es visszatérése után – a Forma–1-es ikon elhatározása nyomán – átvehette a stafétabotot a versenyző addigi pályafutását végigasszisztáló Webertől.
Így annak, aki a hétszeres bajnok közelébe akar kerülni, először Kehm „áldását’” kell kérnie. A negyvenöt esztendős hölgy kétségkívül a második legfontosabb nő Schumacher életében Corinna után. (A nagy bajnok édesanyja 2003-ban meghalt.) Sabine azon kevesek egyike, akik ismerhetik a pályán szinte mindig gépiesnek tetsző versenyző emberi oldalát. És akinek sikerült az, ami senki másnak: a „Schumiverzum” Napjának lenni. (Steigervald Éva)
