A kormányfőnél az asztalitenisz, az atlétika, a birkózás, a cselgáncs, a kajak-kenu, a kerékpár, a korcsolyázás, az ökölvívás, az öttusa, a röplabda, a sportlövészet, a torna, az úszás és a vívás képviselői jártak, s e sportágak jövőre – az elképzelés szerint – 10-15 milliárd forintos plusz állami forráshoz juthatnak.

Érdeklődésünkre Szabó Bence, a MOB főtitkára elmondta, hogy az elmúlt néhány hétben valamennyi szövetség benyújtotta azt a sportágfejlesztési koncepciót, amely a pénzelosztás alapja lehet. Ugyanakkor hozzátette: automatizmusról szó sincs, kizárólag tiszta viszonyok között működő, átlátható gazdálkodású, hatékony stratégiát kidolgozó sportszervezetek kaphatnak támogatást.

– A tizennégy beérkezett dokumentumot eggyé gyúrtuk, s közérthetően, nem sportszakemberek számára is emészthető nyelven fogalmaztuk meg azt az anyagot, amelyet eljuttattunk a miniszterelnökségre. Mivel a javaslatcsomag elkészítésére összesen két-három napunk volt, csupán a legfontosabb paraméterekre koncentráltunk: a klubok, a műhelyek, a szakosztályok kiemelt támogatására, illetve az új, három szintű edzői bérezési rendszer kidolgozására. Egyelőre ennyi történt, várjuk a fejleményeket – említette Szabó. Amint azt megtudtuk, akadtak különösen „éhes” szövetségek (egyikük például kétmilliárd forintra tartott volna igényt, de a MOB-vezetők gyorsan lehűtötték a kedélyeket), ám a többség reálisan ítélte meg sportága helyzetét. A legnagyobb összegre (egymilliárdon fölüli summára) a tizennégyek két legeredményesebbje, a kajak-kenu és az úszás számíthat, míg a legkisebbel (mintegy háromszázmillióval) a legszerényebb mutatójúak kalkulálhatnak, a leghamarabb a jövő tavasszal.

– Ezek természetesen csak előzetes számok, hiszen pontosan azt sem tudjuk még, összesen mekkora összeg áll majd rendelkezésünkre – jegyezte meg a főtitkár, hozzáfűzve: –Azok a sportágak pedig egyelőre legföljebb konkrét programok céltámogatásában bízhatnak, amelyeknek a vezetésében káoszt, a könyvelésében fegyelmezetlenségeket tapasztalunk.