Amerika újrafelfedezése

Amikor legutóbb, 2007 nyarán Forma–1-es nagydíjat rendeztek az Egyesült Államokban, az volt a legérdekesebb hírek egyike az indianapolisi verseny előtt: a sérült Robert Kubicát egy tehetséges fiatallal helyettesíti a BMW-Sauber. A beugró, addig csak teszteken, szabadedzéseken lehetőséghez jutó pályakezdő pilótát Sebastian Vettelnek hívták.

Bő öt év után, e hét végén újra futamot rendeznek az Államokban, s az austini viadalon a „tehetséges fiatal” már a harmadik világbajnoki címéért hajt. Ha vasárnap – nem mellesleg: pályafutása századik F–1-es futamán – nyerni tud a Red Bull versenyzője, és az őt tízpontos hátránnyal követő Fernando Alonso (Ferrari) legföljebb ötödikként ér célba, akkor a német klasszis egyhuzamban tripláz.

Győzelme mellett szól, hogy az utóbbi hónapokban kirobbanó formában versenyzett. A legutóbbi öt verseny közül négyet megnyert, a két héttel ezelőtti futamon pedig úgy lett harmadik, hogy az utolsó helyről startolt. Mindezek tükrében a Red Bullnál lassabb Ferrarival tiszteletre méltó kitartással és eredményességgel küzdő Alonsótól már az is komoly teljesítmény lenne, ha el tudná odázni a bajnokavatást az egy hét múlva esedékes brazíliai zárófutamra.

A kétszeres spanyol világbajnok főként abban bízhat, hogy olyan pályán állnak rajthoz, amelyen még egyikük sem hajtott. Bár az Egyesült Államokban kisebb-nagyobb megszakításokkal 1950 óta rendeznek futamokat – egyebek közt volt már verseny Phoenixben, Indianapolisban, Detroitban, Dallasban, Las Vegasban –, nem a korábbi helyszínek közül válogattak a rendezők, hanem Texas központjában építettek vadonatúj pályát.

Az öt és fél kilométer hosszú, húsz kanyarral tűzdelt ringen egyaránt akadnak technikás és gyors szakaszok; a legnagyobb izgalmakat alighanem a célegyenes végén lévő meredek emelkedőt követő visszafordító okozhatja. Hermann Tilke, a pálya tervezője mindent megtett a látványos verseny érdekében, mivel Bernie Ecclestone évtizedek óta próbálja elfogadtatni, megszerettetni az F–1-et az Egyesült Államokban, ám mindeddig nem járt sikerrel.

Ez mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy a tengerentúlon a Nascar- és Indycar-versenyeket tartják az autósport csúcsának. A széria visszafogott népszerűségét tovább rombolta az Amerikában még ma is sokat emlegetett 2005-ös lebőgés: Indianapolisban csupán hat autó rajtolt, mert a kocsik többségének a gumijai nem voltak biztonságosak. Hasonlóan kínos jelenetre ezúttal nem kell számítani, így a lényegre lehet koncentrálni: eldől-e már most a világbajnokság, vagy Alonso életben tudja tartani győzelmi reményeit az utolsó versenyig?

A spanyol nagy küzdő, a Ferrari pedig, ha másban nem is, megbízhatóságban eddig felülmúlta a Red Bullt. A vb-címek megszerzésében kellő gyakorlatot szerző Michael Schumacher ugyanakkor – sokat sejtető mosoly kíséretében – csak annyit mondott: „Sebastiannak sokkal jobb lapjai vannak.” Bár az esélylatolgatásban nincs különösebb jelentősége, azért rögzítsük: ha a hétszeres vb-győztesnek lesz igaza, akkor Vettel ugyanabban az országban válik a legfiatalabb háromszoros világbajnokká, ahol 2007-ben, élete első Forma–1-es futamán a legfiatalabb pontszerző lett.

Vettel az új pályán a leggyorsabb volt az első szabadedzésen
Vettel az új pályán a leggyorsabb volt az első szabadedzésen
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.