Amatőr profik – a négyévenkénti kirablás ellen
„Négyévente kirabolnak” – mondja Csötönyi Sándor, a Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke, amikor az amatőr szakág reformsorozatának okáról kérdezem. Az elöljáró arra utal: a profi klubok minden olimpia után leigazolják a legtehetségesebb bokszolókat, akik többé nem vehetnek részt az amatőr vetélkedőkön.
A nemzetközi szövetség e folyamat megállítására, vagy legalábbis fékezésére törekszik. A szervezet viadalain újra háromszor háromperces mérkőzéseket rendeznek, és átalakították a pontozási rendszert is. Már csupán a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak kell áldását adnia a tervre, és a fejvédő is lekerül a versenyzőkről. Csötönyi úgy véli, ez a módosítás a szponzorok és a közönség miatt is fontos. „Végre nem arc nélküli gyerekek meccselnek majd” – indokol. A legjelentősebb változás azonban a szövetség profi szekciójának a létrehozása. A szakág első gáláját 2013-ban rendezik majd. A nyitó etapban selejtezőket és rangsorversenyeket tartanak, majd a kialakuló lista éllovasai randevúznak a ringben. A bokszolók számára a legfőbb csáberőt természetesen a pénz jelenti. Csötönyi rámutat: az amatőr klubok szörnyű anyagi helyzetben működnek, képtelenek versenyképes fizetést adni a legjobbaknak, így sorra veszítik el a tálentumokat.
Az „amatőr profi ”-státusz lehetőséget ad a bunyósoknak, hogy alkalmanként több ezer eurót kasszírozzanak, ám cserében több hónapig turnéznak a versenysorozattal. Ebben az időszakban a válogatott és az egyesület tréningjein sem vesznek részt. Ráadásul azok, akik a kiválasztottak közé kerülnek, nem is a hazai, hanem a nemzetközi szövetséggel kötnek amolyan „röghöz kötő” megállapodást, amely – a kiemelt bérezés mellett – garantálja a bokszolók részvételét az amatőr versenyeken is. Igaz, a szerződés egy olimpiai ciklusra szól: ettől hosszabb időszakban nem lehet „félprofiként” szerepelni.
Azaz a bunyósok amatőr pályafutása maximum négy évvel hosszabbodik meg. A magyar válogatott tagjai egyelőre nem vesznek részt a rendezvényeken. Csötönyi azt mondja, az első évben csak „figyelnek”, és a tapasztalatok függvényében döntenek később. Egyébiránt nem olcsó mulatság a részvétel sem: a licencdíj ötszázezer dollár... Csötönyi felhívta a figyelmet arra, hogy az sportág európai szervezete már a rajt előtt ajánlásokat fogalmazott meg. A szövetség szeretné elérni, hogy a versenyzők klubjai is részesüljenek a pénzalapból, mert az egyesületek helyezete mind nehezebben tartható, ha azonnal elveszítik bokszolóikat, amint versenyképessé válnak.
Részint ez az oka, hogy a magyarok egyelőre jobban bíznak honfitársaink „találmányában”, a Boxing One csapatbajnokságban. A ligában több ország együttese vesz részt, és a találkozókat plázákban, kaszinókban bonyolítják le. A vetélkedőnek köszönhetően rendszeres szereplési lehetőséget kapnak a bunyósok. Ám az vitathatatlan: a nagy pénzt máshol lehet keresni.