Ki beszél már az olimpiáról?
Hiába dominált a City az előző évad jelentős részében, csak az utolsó forduló sérülések miatti hosszabbításában szerzett két góljával előzte meg városi riválisát, amely így (egyelőre) elesett a huszadik bajnoki címétől. Roberto Mancini, a City olasz mestere nem kíván negyvennégy évet várni a következő elsőségre – ennyi idő telt el a City legutóbbi és azt megelőző diadala között –, mégsem gyakran fordult meg az átigazolási piacon.
Az Evertontól elcsábított huszonegy éves Jack Rodwell ugyan kétszeres angol válogatott játékos, de ő maga is „az életben egyszer adódó lehetőségnek” tekinti a szerződést. Yaya Touré, az „égszínkékek” meghatározó embere kevésbé megilletődött: szerinte a Citynek el kell hódítania a Bajnokok Ligája-trófeát, hogy széles körű megbecsülésre számíthasson Európában. A múlt évadban Mancini csapata már a BL csoportkörében elbukott, de Yaya Touré ezt annyival intézte el, hogy „a teamnek nem volt szerencséje”...
Az átigazolási szezonban a Manchester United aktívabb volt, mint anyagilag jobban eleresztett helyi vetélytársa. Az MU 24 millió fontért szerezte meg az Arsenaltól a liga legkiválóbb játékosainak egyikét, a holland Robin van Persie-t, akit az „ágyúsoknak” érdemesebb volt most eladniuk, mint egy év múlva, amikor lejárt volna a szerződése.
A csatárt korábban a Juventusszal hozták hírbe, de a Serie A bajnoka körül (is) kialakult bundabotrány elvette a huszonkilenc éves labdarúgó kedvét a torinói futballozástól. A United drukkereinek máris csorog a nyáluk, mert úgy vélik, Wayne Rooney és Van Persie együttműködése visszahozza a klub angol és európai verhetetlenségét. A United további 17 millió fontért vásárolta meg a Dortmund Bundesliga-sikereiben főszerepet játszó japán válogatott Shinji Kagawát, de Sir Alex Ferguson menedzser számára talán minden vételnél többet jelent Nemanja Vidics és Darren Fletcher „visszatérése”.
Van Persie érkezése viszont a mexikói Javier Hernandez, azaz Chicharito manchesteri pályafutásának végét jelentheti. Az Arsenal feltétlenül el akarta kerülni a tavalyi nyárutó megismétlődését. Akkor olyan későn adta el a francia Samir Nasrit (24 millió fontért) a Manchester Citynek, hogy nem maradt idő a vételár bölcs visszaforgatására a csapat megerősítése érdekében. Az idén ArseneWenger, a francia „professzor” időben szerződtette az Eb-n százszoros német válogatottá avanzsáló Lukas Podolskit a Kölntől, a francia Olivier Giroud-t a Montpellier-től és a kiváló spanyol irányítót, Santi Cazorlát a Malagától.
A Bajnokok Ligája- és FA Kupavédő Chelsea játékosok hosszú sorától szabadult meg – ingyen lemondva például Didier Drogba, Salomon Kalou, José Bosingwa szolgálatairól –, miközben Roman Abramovics tulajdonos újabb 66 millió fontot költött labdarúgók vásárlására. A Lille-től 32 millió fontért vette meg az európai futball legnagyobb tehetségei között számon tartott belga Eden Hazard-t, és az arisztokratikus kékek szurkolói nagyon várják az olimpián már megismert brazil irányító, Oscar bemutatkozását.
A húszéves játékosért 25 millió fontot kért és kapott a Porto Alegre-i Internacional, míg a német Marko Marintól hat és fél millió fontért vált meg a Werder Bremen. Az igazán nagy remények azonban Fernando Torreshez fűződnek, mert az Eb után Londonban (is) úgy tartják: a csatár a reneszánszát éli.
