Ha nem is feltétlenül ennek az erődemonstrációnak köszönhetően, de jól kezdett a magyar csapat: Nagy szerezte a mérkőzés első gólját, Mikler pedig többször is bravúrral védett.

Honfitársaink egészen a félidő közepéig előnyben voltak, akkor viszont a dél-koreaiak nemhogy 6:6-ra egyenlítettek, de a vezetést is átvették a támadásban meglehetősen fantáziaszegény magyarok ellen. Mocsai tréner időt kért, ám a rövid pauza után sem változott érdemben a forgatókönyv: a szünetben Dél-Korea 9:7-re vezetett.

A fordulás után Mikler ziccereket és heteseket hárított, így Császár és társai 12:11-re fordítottak a horvátok elleni bemutatkozásuk alkalmával tízgólos vereséget szenvedő dél-koreaiak ellen. Ám az ázsiai gárda hamar visszavette a vezetést, majd sokáig felváltva estek a gólok.

A fordulat az utolsó negyedórában következett: előzőleg a magyarok mínusz kettőről egyenlítettek (16:16), majd – néhány perces gólcsend után – Iváncsik lőtt kétszer a kapuba, a remeklő Mikler pedig a tizenhatodik védését is bemutatta. A kapus teljesítményére támaszkodó válogatott 7:1-es „rohanást” produkált ebben a szakaszban, s a nyerő etap másik főszereplője Lékai volt. Az irányító több gólt is szerzett a hajrában, aztán a 21:19-es magyar vezetésnél támadó ellenfél akciójánál labdát „lopott”, majd beállította a végeredményt (22:19).

A csütörtökön a horvát csapat ellen pályára lépő garnitúra győzelmének kulcsemberei megint bizonyították: nem a méret a lényeg...

Lékai, a legjobb