Kis magyar Monaco
Ezzel pedig a 2012-es versenyhelyszínek közül a hazai futam a hét legnagyobb múltú nagydíj közé került. Az idő múlását jól jelzi az is: az első Magyar Nagydíjon ott volt még Keke Rosberg, vasárnap azonban már fia, Nico áll rajthoz, aki egyébként alig múlt egy éves a ’86-os premier idején…
Persze akad más is, ami a pálya majd három évtizedes múltjára utal: noha a ringet évről évre tisztességesen karbantartják, elvégzik a szükséges felújításokat, a FIA egy képviselője – egyelőre csak udvarias jelzésként – tett már megjegyzést a létesítmény öregedésére.
Ezzel együtt aggodalomra nincs ok, hiszen negyed évszázad egy versenypálya életében szinte „semmi”, Monzában például 1950 óta rendeznek Forma–1-es futamokat, ráadásul a jelenlegi szerződések szerint a hazai viadalnak 2016-ig biztos a helye a naptárban. A Magyar Nagydíj jövőjét már csak azért sem kell különösebben félteni, mert a pilóták zöme kedveli a Hungaroringet.
Többségük nem csupán kötelező udvariasságból dicséri minden nyáron a 4381 méter hosszú mogyoródi pályát, amelyen a kocsik teljesítményénél nagyobb szerep jut a pilóták kvalitásainak. Nem véletlen, hogy sokan – mások mellett Romain Grosjean (Lotus) – a monacói pályához hasonlítják a ringet. És szívesen hajtanak itt azért is, mert nálunk majdnem mindig történik valami szokatlan. A távolabbi múltból elég csak Ayrton Senna és Alain Prost 1988-as – máig emlegetett – csatáját feleleveníteni: a brazil és a francia legenda a célegyenesben egyszerre került ki két lekörözöttet, aztán a kanyarban ötven méteren belül odavissza előzte egymást.
Emlékezetes Damon Hill 1997-es klasszis teljesítménye: az esélytelennél is esélytelenebb Arrows Yamahával csak azért nem aratott világraszóló győzelmet, mert a leintés előtt két körrel beragadt a váltója. S – hogy ne menjünk túl messzire – a tavalyi esős derbi az évad legizgalmasabb futamainak egyike volt. Izgalmakra most is van kilátás: a pontversenyt vezető Fernando Alonso (Ferrari) előnye viszonylag komoly, így az üldözők fogadkoznak, hogy a magyar derbi után következő öthetes nyári szünetre faragnak a hátrányból.
Erre – mások mellett – esélyes az a Lewis Hamilton, aki mindkét pénteki szabadedzést megnyerte. Az autós és a McLaren tempójáról sokat elárul: úgy „nyert” kétszer a brit, hogy a második gyakorláson esett az eső – lám: tényleg mindig történik valami –, s emiatt kissé kaotikussá vált a helyzet. Michael Schumacher (Mercedes), valamint Grosjean autót tört, ám sem a balesetek, sem a vizes aszfalt nem tudta kibillenteni Hamiltont… Rajta kívül gyors volt még csapattársa, a tavalyi győztes Jenson Button (McLaren), továbbá Kimi Räikkönen (Lotus) is.
Azaz úgy tetszik, a vb-címre esélyes pilóták nem taktikázni, pontgyűjtögetésre, hanem győzni érkeztek a Hungaroringre. Noha már ennyi is kellően felkeltheti a drukkerek érdeklődését, a magyar szurkolók számára akad egyéb izgalom is a ringen. Hétvégén két futamot is rendeznek – egyet szombaton, egyet vasárnap – a Forma–1 „előszobájának előszobájaként” emlegetett GP3-as szériában, amelyben Kiss Pál Tamás szerepel.
Miközben a pályán újra a Forma–1-es kocsik köröznek, a ringgel egyidős hagyományként – szokás szerint – az idén sem maradt el a kérdés: megéri-e egyáltalán futamot rendezni Magyarországon? A válasz szintén nem új: nagyon is megéri, csak éppen, ahogyan más versenyeken, úgy a Magyar Nagydíj esetében sem a pénztárnál jelentkezik a nyereség, hanem közvetve, nemzetgazdasági szinten. A Magyar Közlönyben megjelentek szerint az idén a múlt évihez képest 7,5 százalékkal többet, 26,6 millió dolláros (körülbelül 6,1 milliárd forintos) jogdíjat kell állnunk, ezenkívül mintegy 250 milliós kiadást jelent a pálya előkészítése, esetleges átalakítása, a rendezés költsége vagy épp a pilóták ellátása.
A mérleg másik serpenyőjében vannak a jegyeladásból származó bevételek, valamint a közvetve –egyebek mellett adó és járulékok formájában – befolyó összegek. A tavalyi nagydíj után Gyulay Zsolt, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy nyilatkozott: a futam összességében közel 20 milliárd forintot hozott az országnak. Ehhez persze az is kellett, hogy három nap alatt majd 200 ezren látogassanak ki a ringre, s a nézők 80 százaléka külföldi – főként német, holland, olasz, brit – legyen, hiszen ők nem csak a futam napján voltak és költöttek az országban.
Azt, hogy az idén hány belépő kel el – a versenynapra érvényes legolcsóbb felnőttjegy 10 ezer, a legdrágább 117 ezer forintba kerül –, még a vezérigazgató sem tudja pontosan. A távirati irodának úgy fogalmazott: „Jól állunk a jegyértékesítéssel; remélem, több belépőt adhatunk el, mint tavaly”.
