Az MU tervezett tőzsdei megjelenése felveti azt a kérdést: ha valóban piacra kerülnek a részvényei, akkor azok alkalmasak lesznek-e pénzügyi befektetésre, vagy csupán a szurkolók játékszereiként szolgálnak? Több indok szól az utóbbi mellett: egy rajongónak csak egy „szelet” kell az imádott csapatból, s azt mindegy, milyen áron szerzi meg.

– Valóban vannak drukkertípusú, ám akadnak stratégiai és spekulációs befektetők is a részvények tulajdonosai között. Ezt mutatja, hogy a klubok piacain lezajlott tranzakciók között bőven akadnak olyanok, amelyek nem az éppen aktuális szurkolói magatartással, hangulattal összhangban születnek, vagyis a nagymértékű eladásra is akadt már példa egy-egy együttes sikeres időszakában – nyilatkozta a Népszabadságnak Andrea Sartori, a KPMG sporttanácsadási szolgáltatásokért felelős partnere.

– Ezen a piacon a pénzügyi befektetők, ha úgy tetszik, a spekulánsok jelenlétét jelzi, hogy a klubok nem önmagukban „futnak” a nemzetközi tőzsdei világban, hanem jó ideje már könyvelik a súlyozott European Futball Club Indexet (Eurokick), ami lényegében összegzi ezeknek a sportvállalkozásoknak a tőzsdei teljesítményét. Az indexben a legnagyobb súllyal, 58 százalékkal az Arsenal szerepel, a második a Juventus 8,7 százalékkal, de megtalálható a mutató szereplői között az AS Roma, a Dortmund vagy az Ajax is. Némi meglepetésre fellelhetők a sorban olyan egzotikumok is, mint a dán Aarhus, a török Besiktas, a lengyel Katowice vagy a macedón Silkes Kratovo. A Eurokicknek összesen huszonöt klub a tagja, ám ami még ennél is jobban izgathat egy pénzügyi befektetőt, az az, hogy az index az elmúlt években lényegében együtt mozgott az ugyancsak a Bloomberg által készített, az ötszáz legnagyobb értékű európai céget felvonultató BE500mutatóval.Mindez arra utal, hogy a futballklubokba nem csupán a szurkolók fektetnek be aktuális vérmérsékletük szerint – fejtegette lapunknak Pintér András, a Budapest Alapkezelő részvénypiaci elemzője.

Mindebből az is látszik, hogy ezeket a részvényeket a piac úgy kezeli, mint bármelyik másik papírt. Azok, akik ilyen befektetésekre adják a fejüket, ugyanarra kíváncsiak, mint más cégek esetében: milyen az árbevételük, mekkora a forgalmuk, s milyen az egyéb gazdasági mutatók fejlődési dinamikája, valamint mekkora a profitjuk? Éppen ez jelentheti ugyanakkor a legnagyobb visszatartó erőt azok számára, akik valóban csak pénzügyi befektetési lehetőségként tekintenek egy klubra.

–A futballcsapatok a pénzügyi sikeresség mellett ugyanis hasonlóan fontos stratégiai célnak tekintik a sportszakmai eredményeket, és e kettő nem mindig mozog együtt. A futball intézményi struktúrájával összefüggésben nem ritka a folyamatosan veszteséget termelő klub – fejtette ki a KPMG szakértője. Ezen a jelenségen változtathat közép- vagy hosszú távon az UEFA által megalkotott pénzügyi sportszerűségre irányuló szabályozás, amely korlátozná a csapatok költekezéseit. Az intézkedés célja, hogy a sportvállalkozások ne legyenek hosszabb ideig veszteségesek.

– Ugyanakkor az már most világosan látszik, hogy a nagy bajnokságok csapatai esetében ez az üzlet már régen túljutott azon a szinten, hogy a bevétel döntő része a stadionba kilátogató szurkolók számán múlna. A Deloitte által készített összeállítás szerint 2010-ben a világ 20 leggazdagabb csapata közül csupán az Arsenal volt az, amelynek a meccsnapokhoz köthető bevételei elérték teljes forgalmának a negyven százalékát. A többi társaság esetében ez a mutató 35 százalék alatt van. (A KPMG összesítése szerint az öt legnagyobb bajnokságban a jegyekből származó bevétel a teljes forgalom csupán 21 százalékát tette ki a 2009/2010-es évadban.) Az árbevétel további szelete a televíziós közvetítések kereskedelmi értékesítéséből, illetve a reklámbevételekből folyik be a kasszába.

Éppen ezeknek a tételeknek az alakulását veheti szemügyre egy tőzsdei befektető – jegyezte meg Pintér András.

Ebben az esetben főként azokra a paraméterekre kell koncentrálni, amelyek tartós elmozdulást okozhatnak. A közelmúltban a nagy európai csapatok közül komoly változás az Arsenal és a Juventus életében történt. Ez a lépés a stadionberuházás volt. Az Arsenal az Emirates stadion átadása előtt sem panaszkodhatott a nézőszámra, ám a fentebb citált adat azt jelzi, az új aréna tovább növelte a klub meccsnapokhoz köthető bevételeit. A Juventus esetében még szemléletesebb a fejlődés, hiszen a csapat hazai meccseinek látogatottsága kiábrándító volt egészen a közelmúltig, amikor is átadták az új komplexumot.

– A torinói klub átlagnézőszáma a 2011/12-es szezonban már meghaladta a 37 ezer főt, ami több mint 70 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ez akár egy befektető figyelmét is felkeltheti, hiszen az emelkedés jelentős anyagi haszon lehetőségét rejti magában – hívta fel a figyelmet Andrea Sartori. A csapatnál több mint 8 millió euróval volt több a jegyeladásokból származó bevétel az elmúlt év második fél évében, mint 2010 ugyanezen időszakában. Amennyiben a sportvállalkozás hosszú távon fenn tudja tartani ezt a keresletet a férőhelyekre, az jelentősen javíthat a klub eredményességén, ami a valóban lehet „üzenet” a befektetni szándékozók felé.

– Azt aligha kell magyarázni, az üzleti döntésekben a pénzügyi adatok játsszák a főszerepet. Az érzelmi motivációt hátra kell hagyni, mert ha valaki emocionális alapon közelít egy klubhoz, az vegyen inkább szurkolói kártyát. Szinte biztos, hogy jobban jár –mondta Pintér.

Az említettek akár roppant vonzóvá is tehetnének egy klubot a parketten, ám egyelőre mégsem slágeráru a futballrészvény. A többségnél ijesztően alacsony a likviditás az átlagos piaci forgalomhoz képest. Még az Arsenal, a Juventus vagy a Dortmund esetében is minimális tőzsdei kereskedésről lehet csak beszélni. Ez pedig már önmagában is gond, hiszen ilyen környezetnek egyáltalán nem örülnek a tőzsdei spekulánsok. Az alacsony forgalmú részvényeket rendre elkerülik.

Igaz, a kluboknál csupán szimbolikus jelentősége van a tőzsdei bevezetésnek. Nem arra használják ezt a lépést, amire esetleg más klasszikus részvénykibocsátásokat szokás: például forrásbevonásra. A Manchester United esete akár üdítő kivételt is jelenthet, ám nem biztos, hogy ez valóban így is lesz, hiszen a tervezett 100 millió dollárnak már meg is van a feladata: adósságtörlesztés. Utóbbi pedig egyáltalán nem biztos, hogy kedvet csinál egy pénzügyi befektetőnek. Ezenfelül a BBC által a napokban közölt hír is elbizonytalaníthatja a befektetni szándékozókat. Eszerint a különböző bajnokságokban szereplő együttesek közti átigazolások száma kilenc százalékkal esett vissza az első fél évben. Ami még fájóbb lehet, hogy a tranzakciókra fordított pénzösszeg még nagyobb mértékben csökkent (harmincnégy százalékkal, 576 millió dollárra).

Ez pedig azt jelzi, hogy a gazdasági miliő alapvetően befolyásolja a klubok életét is: a csapatok kétszer is meggondolják, mire költenek.

Magasan leng a zászló. A Manchester United létesítménye