A tenisz egyébként is kiszámíthatatlan játékidejű, hiszen egy ötszettes mérkőzés órákon át tarthat, megspékelve azzal, hogy itt a döntő játszmában nincs tie break, azaz „végkimerülésig” játszanak, akár a rekordot jelentő 70:68-as eredményig is... Azok a versenyzők tehát, akik a nap harmadik, negyedik találkozójára kapnak beosztást, eleve felkészülhetnek a hosszú és idegőrlő várakozásra; a bizonytalan kezdés miatt az étkezésük, a pihenésük, a bemelegítésük gyakorlatilag tervezhetetlen. Mit csinál ilyenkor a teniszező? Igyekszik csendes sarkot találni magának, olvas, zenét hallgat, internetezik, rejtvényt fejt, s idegesen sandít szinte percenként az öltözőépület eredményjelzőjére, vajon mi a helyzet az ő pályáján...

A várakozás sokszor nehezebb feladat, mint maga a meccs.

Ilyen helyzetbe került szerdán Babos Tímea és második fordulós ellenfele, az orosz Nadja Petrova is, hiszen a 17-es pályán előbb az amerikai Stephens és a cseh Cetkovska háromjátszmás női meccsét kellett kivárnia, aztán mindkettő azért szurkolhatott, hogy a lengyel Janowicz és a hatodik kiemelt cseh Berdych legyőzésével a nyitóforduló szenzációját okozó lett Gulbis ne időzzön túl sokáig a gyepen. A hölgyeknek a férfimeccs kezdésétől (londoni idő szerint fél háromtól) készen kellett állniuk, mert történhet az urak találkozóján sérülés, leléptetés vagy egyszerűen csak gyors a játék, s máris szólítják a soron következő fellépőket. De az is előfordulhat, hogy négy-öt órányi várakozás után lehet csak pályára lépni... És akkor még nem számoltunk a tradicionális angliai zavaró tényezővel, az esővel, amely fekete fellegeivel ezen a délutánon is beárnyékolta a képet. Babosék „előmeccsének” szereplői 6:2, 2:3-as állásnál szedték a cókmókjukat, s „visszavonultak”, míg a zuhé eláll.

Mennyivel egyszerűbb a sztárok helyzete! Roger Federer például a nap első mérkőzését vívta a centerpályán; tudta, hogy pontban egy órakor kezd; aztán jött, látott, győzött, alig kétórás könnyed ebéd utáni ütögetéssel búcsúztatta az olasz Fogninit (6:1, 6:3, 6:2).

Hazaküldték a közelmúltban világelső dán Caroline Wozniackit – őt az osztrák Paszek leckéztette a díszpályán –, s útilaput kötöttek az ausztrálok talpára is. Legutóbb 1938-ban esett meg a déli kontinens képviselőivel akkora szégyen, hogy a wimbledoni férfitorna első fordulóját egyetlen játékosuk sem élte túl. Na jó, Ebden még javulhat, a volt világelső Hewitt pedig már csak levezetésként teniszezik, de a huszadik helyen kiemelt Tomic nagy reményekkel jött Angliába, hiszen tavaly a legjobb nyolc közé jutott itt, s az idén Melbourne nagy versenyén is negyedik fordulós volt. Most azonban a belga Goffin elbánt vele, csakúgy, mint a WTA-ranglista 72. helyén álló, huszonegy esztendős holland Rus kisasszony a világrangsor ötödik helyezettjével, a US Open-címvédő Samantha Stosurral (6:2, 0:6, 6:4). Stosurnak nincs szerencséje Wimbledonnal: tavaly Czink Melinda győzte le a nagy verseny nyitófordulójában.

Czink az idén is nyert már egy meccset, s csütörtökön centerpályás szereplésre számíthat, hiszen a négyszeres wimbledoni győztes ifjabbik Williams nővér, a volt világelső Serena ellen mérkőzhet a legjobb 32 közé jutásért.

A másik magyar részvevő, Babos a szerdai programban szerepelt, ám első kiadásunk zártakor még bevetésre várt (felkészülhetett arra is, hogy csütörtökre húzódik a fellépése). Ellenfele, a tizenegy WTA-tornagyőzelemmel, s mind a négy Grand Slam-viadalon legjobb nyolc közötti szerepléssel büszkélkedő, 2006 nyarán a világrangsor harmadik helyén jegyzett harmincesztendős Petrova –honfitársa, Kirilenko oldalán – kedden páros győzelmet aratott Babos és az olasz Brianti ellen.