Roland Garros: Megáll az idő...
„A Roland Garros szabadtéri verseny, meccseit napközben rendezzük” – hárítanak diplomatikusan a rendezők, s jelzik, hogy 2017-ig, az új stadion elkészültéig nem is lesz ez másképp. Jó programozással, s némi szerencsével el is érhető a napi penzum befejezése, ám szerdán is kiderült a Ferrer–Murray mérkőzésen: hajszálon múlik, lesz-e túlórázás vagy sem. A játékot megszakító esőzés, s a pihenő végül Ferrernek hozott szerencsét – a 6. helyen kiemelt spanyol 2005-ben és 2008-ban már eljutott a Roland Garros legjobb nyolc játékosa közé, ám elődöntős még nem volt soha a párizsi tornán (tavaly Melbourne viadalán összejött neki e bravúr). Most Murray legyőzésével lépett a Nagy Négyek közé, s a honfitárs és Davis Kupa-kolléga Nadal lesz az ellenfele a döntőbe jutásért.
A címvédő Nadal annak rendje-módja szerint gyorsan, még az eső érkezte előtt behúzta a győzelmet a honfitárs Almagro ellen – a volt világelső, amióta Párizsba jár születésnapozni, hatszor volt tornagyőztes, s csupán 2009-ben búcsúzott idő előtt, akkor a negyedik fordulóig jutott. Az, hogy az idén is elődöntős, nem meglepetés – az lenne a világszenzáció, ha nem jutna a fináléba.
Csütörtökön az urak erőt gyűjthetnek, hogy pénteken azonos eséllyel induljanak csatába a finálé jogáért –más kérdés, hogy Federer és Djokovics már szerdán is rápihenhetett az elődöntőre, hiszen ők kedden harcolták ki a legjobb négy közé jutást, míg az alsó ág elődöntősei számára eredetileg is csak egy szabadnap jutott. Látván azonban a negyeddöntős thrillereket, aligha irigyli bárki is a szerb és svájci klasszistól az extra pihenőnapot. Meg is jegyezte Federer: még szerencse, hogy Grand Slam-meccsen „futott össze” a nagyszerűen teniszező Del Potróval, hiszen „normális” versenyen két elveszített játszma után kézfogás következik, nem pedig a mérkőzés folytatása. A három nyert szettre vívott találkozón azonban volt mód a feltápászkodásra, s a svájci élt is a lehetőséggel: „Rosszul kezdtem a meccset, de tudtam, hogy itt nem vágtázni kell, hanem a maratont elsőként zárni…”
Akár képletes is lehet a fenti megjegyzés – attól függően, hogy az adott összecsapásra vagy pedig a még előtte álló feladatok valóra váltására gondolt-e Roger király. Egy biztos, pénteken őrült nehéz mérkőzés vár a tavalyi döntőben Nadal ellen vesztes svájcira – nem csupán azért, mert a világelső Djokovics következik a számára, hanem annak okán is, hogy a szerbet fűti a visszavágás vágya (a tavalyi elődöntőben kikapott Federertől), ráadásul Djoko, ha nehezen is, a Tsonga elleni négy meccslabda hárításával, a drámai győzelemmel életben tartotta reményeit a „karrier-Slam” összehozására, azaz a zsinórban négy Grand Slam-torna megnyerésére. Tavaly Federer akadályozta meg abban, hogy azonos naptári évben begyűjtse a négy nagy trófeát, de a „könnyített” változat Wimledon, a US Open és Ausztrália után most akár össze is jöhet.
Tavaly azt mondtuk, az év mérkőzése volt a Djokovics–Federer elődöntő, s a játék színvonalát tekintve talán valóban az volt a csúcs – noha izgalmakban máskor sem volt hiány, gondoljunk csak az őszi US Open-elődöntőre, ahol a szerb 0:2-ről állt fel. Most ismét a fináléért csatáznak. Kettejük egymás elleni örökmérlege 14:11 a svájci javára. Tavaly négyszer nyert Djoko, s egyszer (itt, Párizsban Federer), az idén egyszer mérkőztek, s a római elődöntőben a világelső 6:2, 7:6-ra győzött.
De mit is mondott Federer? „Két elveszített játszma Párizsban még nem a világ vége. Ez nem vágta, hanem maraton…”
A tavalyi elődöntősök közül hárman tehát ismét a legjobb négy közé jutottak (Ferrer a kakukktojás az elitmezőnyben), az egyik ágon újrajátsszák a Federer–Djokovics meccset, így nyugodtan ajánljuk a párizsi szervezők figyelmébe G. Dénes György évtizedekkel ezelőtti fülbemászó dalát, melyet a csatába indulók felvezető nótájának is használhatnának: Megáll az idő, az égen néma álló csillagok...
A női szakág még hiányzó két szerdai negyeddöntője nem hozott meglepetést, így Sarapova és Kvitova személyében két korábbi Grand Slam-nyertes csatázhat ma a fináléba jutásért, míg a másik elődöntőben a US Open-címvédő ausztrál Stosur és a meglepetésember, a májusi budapesti tornagyőztes olasz Errani játszik a szombati aranymeccs jogáért.
Negyeddöntők. Férfiak: Nadal (spanyol, 2.)–Almagro (spanyol, 12.) 7:6, 6:3, 6:2; Ferrer (spanyol, 6.)–Murray (brit, 4.) 6:4, 6:7, 6:3, 6:2.
Nők: Sarapova (orosz, 2.)–Kanepi (észt, 23.) 6:2, 6:3; Kvitova (cseh, 4.)–Svedova (kazah) 3:6, 6:2, 6:4.
