Győri statisztika: hétből nulla

Egyebek mellett az a kérdés várt válaszra vasárnap este Podgoricában, hogy Karl Erik Böhn, a Győr női kézilabdacsapatának norvég trénere megérte-e a pénzét. Amint az köztudomású, a kisalföldi klubvezetők tavaly azért menesztették Konkoly Csaba edzőt, és azért bízták meg az eredetileg kizárólag a válogatott dirigálására felkért északi szakvezetőt az együttes irányításával, mert úgy kalkuláltak, hogy a társaság vele végre megnyerheti a Bajnokok Ligáját.

Miután az első, Veszprémben rendezett meccsen „sikerült” eltolni az utolsó perceket, s így öt helyett csak kétgólos győzelmet aratott a magyar garnitúra, a tegnapi montenegrói visszavágón adott volt a feladat: az összes energiát mozgósítani kellett a leírhatatlan miliőjű, ötezres pokolban, hiszen a csekély differencia semmiféle garanciát nem jelentett a sikerre. Aztán, alighogy elkezdődött a meccs, kiderült: ezúttal nem az első találkozón brillírozó „páros”, Görbicz és a most Löke által árnyékként követett Popovics játssza a főszerepet, hanem emitt a brazil Amorim, amott meg Bulatovics.

Az mindenesetre megnyugtató volt, hogy a fenyegető hangulatban nem csupán a vendég, hanem a házigazda együttes játékosai is elemi hibák sorát követték el izgatottságukban, az viszont súlyos aggodalommal tölthette el a győri szimpatizánsokat, hogy a 20. percben már a Podgorica foghatta a serleg fülét (12:9). A magyar háló elé időközben Pálingert küldte be a gyengélkedő Lunde helyett Böhn mester, s jól tette, mert jórészt a már-már visszavonult kapus érdeme volt, hogy a különbség nem nőtt tovább. Sőt: noha egy alkalommal még kettős létszámfórban sem sikerült gólt szerezni, a szünetre minimálisra csökkent a távolság (13:12), és a hátralévő félóra előtt ember nem tudhatta, ki sír majd örömében és ki bánatában a lefújás után.

Ám ahogyan a térfélcserét követően telt-múlt az idő, már voltak sejtéseink... Bár sokáig egymás nyakán lihegett a két csapat, s a 37. percben még igen biztató állás, 16:16 állt a nagytáblán, szűk negyedórával később már megjelentek a ráncok a magyar drukkerek homlokán, tekintve, hogy 24:20-ra elhúzott a rivális. Ám ekkor még nem volt vége, mert Pálinger újra „bedobta magát”, és remeklésének köszönhetően felzárkózott egyetlen gólra az ETO, akkor, amikor már csak négy perc volt hátra. Mégsem sikerült.

Miljanics megint két gólra növelte a vendéglátók előnyét, mi több, a korábban Győrben kézilabdázó Djokics is betalált, miután Lekics felelőtlenül elszórt egy labdát. Görbicz negyven másodperccel a vége előtt ugyan hetesből szépített (27:25), de ennek a gólnak már nem volt jelentősége: mivel az első meccsen 29:27 volt a végeredmény, jobb idegenbeli mutatójával a Podgoricáé lett a BL-trófea.

A Győr története hetedik európai kupadöntőjében éppen hetedik vereségét szenvedte el. Átok ülne a csapaton? Mert ha igen, lehet, hogy nem is sztáredzőre, hanem mentalistára lenne szükség az ETO-nál.

Amorim: csak a képen felül
Amorim: csak a képen felül
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.