Hozzáteszi: „Ám korántsem mindegy, mekkora az a lépés”. Mindenesetre fölöttébb nehéz a „tisztaságfelelősök” dolga az üldözőversenyben, mert megannyi laboratórium szakosodott arra, hogy úgynevezett dizájner vegyületeket állítson elő. Ezek a szerek kifejezetten a teljesítményfokozást szolgálják, semmiféle egyéb funkciójuk nincs. Már azon a „küldetésükön” kívül, hogy a tiltott anyagokat láthatatlanná tegyék a teszteken. Éppen ezért a nyilvántartásokban sem szerepelnek, alkotóelemeik ismeretlenek. Ennek nyomán a szakembereknek először a szer összetételét kell megállapítaniuk, hogy az a vizsgálatokon kimutatható legyen. Ez sok esetben egyáltalán nem könnyű feladat: előfordul, hogy a doktorok látják a problémát, ám nehezen találnak megoldást az analízis tökéletesítésére.

Pedig a szakmai nívóra nem lehet panasz. Főként Magyarországon nem: tizenkét ellenőr honfitársunk „kvalifikálta” magát az olimpiára. Kevés ország delegál több „felügyelőt”, s az adat kiváltképp impozáns, ha hozzátesszük: nagyjából a hazai „mezőny” harmada utazik Londonba. A kiválasztottak ötlépcsős vizsgafolyamaton estek át, így nyertek bebocsátást a „brit” társaságba.

Tiszeker Ágnes a londoni részletekről megemlíti: a pekingi előírások nem változtak, az ellenőrzés a négy évvel korábbihoz hasonlóan zajlik majd. Az olimpiai szabályzatban szerepel, hogy a doppingszer birtoklása is vétségnek minősül, miként az úgynevezett holléti regulát is szigorúan ellenőrzik, azaz a versenyzők nem engedhetik meg maguknak, hogy alkalmilag, bejelentés nélkül változtassanak rögzített programjukon. Könnyen pórul járhatnak ugyanis, ha az ellenőrök nem találják őket a megjelölt helyszínen. Tiszeker sokat vár a londoni laboratóriumtól: míg Pekingben frissen akkreditált intézmény vizsgálta a mintákat, addig a szigetországban rutinos orvosok dolgoznak majd a központban.

A MACS mindent megtesz azért, hogy a magyar küldöttséget ne érje meglepetés. Tiszeker – mint említi – megannyi fegyelmi tárgyaláson vett már részt, s a versenyzők a legtöbb esetben azzal kezdték védőbeszédüket: „Nem tudtam, hogy...”

A „doppingcsapat” megpróbálja megelőzni a magyar sportolók efféle szerepvállalását: előadások sorát tartja a fontos tudnivalókról (sőt a kvótát szerzőknek kötelező részt venniük egy tájékoztatón).

Persze mindez kevéssé lényeges, ha a csalók úgyis mindig „vezetnek” az ellenőrök előtt – gondoljuk mi, ám Tiszeker arra figyelmeztet: „A tiltott teljesítményfokozókat gyártó laborok és az analízisek hatékonysága között mind kisebb a követési távolság”.