Felhők fölött, föld alatt
Volt mire emlékeznie a Sportmúzeum stadiontörténeti kiállításának megnyitójára érkező korábbi szövetségi kapitánynak. Ha szakvezetői munkássága időszakában már régen nem szorongtak is 70-80-90 ezren az aréna lelátóin, édesapja megannyi alkalommal lépett pályára zsúfolt ház előtt.
Például 1953. augusztus 20-án, a létesítmény nyitóünnepségének gálaelőadásaként rendezett Honvéd–Szpartak Moszkva meccsen (3-2), amelyen Bozsik József két gólt szerzett. A névadó Puskás és társai föllépéséig a magyar atléták megmérkőztek a norvég kollégákkal, fölvonult kétezer sportoló, Csermák József, Helsinki olimpiai bajnok kalapácsvetője felhúzta a magyar zászlót, s amikor a lobogó célba ért, akkor tízezer galambot is szabadon engedtek.
Természetesen nem csupán az avatóceremóniáról szóló messzemenően részletes beszámoló színesíti a tárlatot, amelynek a helyszíne is unikum. A kiállításnak az a föld alatti folyosó ad otthont, amelyen át a vonalas politikai vezetők megközelítették a „K-teraszt”. Épp ezért már-már meghökkentő, hogy jegypénztár fogad az alagút bejáratánál, hiszen Rákosi és elvtársai aligha vásároltak belépőt...
Az érdeklődőknek viszont „csengetniük” kell a bemutató megtekintéséért, cserébe különleges fotókat és történeteket kapnak. Például az első kapavágásról, amelyet Tildy Zoltán köztársasági elnök és Hegyi Gyula sportmindenható ejtett meg 1948 nyarán. A munka utóbb nem volt gördülékeny, amennyiben a bejelentések ellenére sem adták át a létesítményt az újra és újra tervezett időre. Ez nem különösebben meglepő, mert a feliratokból kiderül: az építkezés XIX. századi technikával zajlott, bár némi fejlődést jelez, hogy talicska helyett a bányából ismert csillével hordták az anyagot.
Fél évtizedbe telt, mire – a korszellemnek megfelelően – sportolók és melósok együttes társadalmi aktivitásának is köszönhetően elkészült az aréna. De az átadás után – a képek tanúsága szerint – nem volt megállás: a legendás Népstadionban megszámlálhatatlan „mitikus” labdarúgó-mérkőzést, nagypályás kézilabda-kupadöntőt (Vasas–Kinizsi 11:5), atlétikai és kosárlabda-Európa-bajnokságot rendeztek; itt futott világcsúcsot Rózsavölgyi István; Emil Zatopek, a csehszlovák „futógép” is vetélkedett magyar riválisokkal; máskor meg Louis Armstrong vagy Michael Jackson adott szédítő koncertet. II. János Pál pápa szintén „a” Stadionban találkozott a honi ifjúsággal.
Némi meglepetésre a fotógyűjteményben föllelhető egy kép a futballválogatott svédek elleni, őszi 2-1-es győzelméről, ami – a korábbi eseményeket megörökítő emlékek jelentőségének tükrében – alighanem csupán a kurátorok futballfeltámadásba vetett hitének tulajdonítható.
Az új stadion terve meg a kormányzati akaratnak. Vígh László kormánybiztos sajtótájékoztató keretében jelezte: már zajlik az aréna ötletpályázata, az ősszel makett is látható majd, a munkálatok 2014-ben kezdődhetnek, a létesítmény pedig 2016-ban készülhet el. Fölszólalt még Czene Attila államtitkár meg Bánki Erik sportbizottsági elnök is. A potentátok optimisták voltak, új arénát ígértek, de – példás önmérsékletet gyakorolva – világverő válogatottat nem.
Azt sem helyezték kilátásba, hogy az új arénában helyet kap a kormánypáholy, amelyhez föld alatti folyosó vezet...
