A „főorvos” újságírók előtt kifejtette: „A megbetegedések kockázatának kivédése és az ellenálló képesség erősítése érdekében minimalizálni kell a sportolók kiszolgáltatottságát különböző fertőzéseknek és baktériumoknak, ennek legbiztosabb módszere pedig a kézfogás elkerülése.” A szakértő szerint más sporteseményekkel ellentétben a londoni olimpia résztvevői rengeteg versenyzővel és nagyszámú technikai személyzettel találkoznak majd, teljesítményüket pedig akár a legcsekélyebb gyengélkedés is hátráltathatja. A nyári játékokra mintegy tízezer sportolót várnak.

McCurdie tanácsa, miszerint a Team GB, azaz a brit csapat tagjai – a sport legelemibb szabályait megsértve – ne rázzák meg az ellenfelek, a szervezők, a szponzorok, a díjátadók és mások kezét, sem a szigetországban, sem külföldön nem aratott osztatlan sikert. A Brit Olimpiai Bizottság szóvivője megpróbálta enyhíteni a csapat egészségügyi főtisztviselőjének a szavait. Darryl Seibel kijelentette, hogy nem tiltják el a sportolókat a kézfogástól, hanem „egyszerűen figyelmeztetik őket a józan ész diktálta intézkedésekre, melyek a megfelelő kézhigiénia megteremtésével csökkentik a megbetegedések veszélyét”. Két brit olimpiai bajnok evezős, Pete Reed és Zac Purchase a Twitter közösségi hálón keresztül fejtette ki véleményét. Előbbi felvetette: „Nem elég-e, ha egy kis tubus antibakteriális kézzselét tartanak maguknál, így nem viselkednek durván mindenkivel, akivel csak találkoznak.” Utóbbi pedig megjegyezte: „Ennek igazából csak akkor van értelme, ha minden egyes felületen alkalmazzák, amellyel érintkezésbe kerülnek.”

A vitában eddig állást foglaló ausztrál és amerikai olimpiai testület egyértelműen elutasította a brit ajánlást. Megszólalt egy etikettszakember, Liz Wyse is, aki emlékeztetett arra, hogy Angliában a „parola számít a normális köszöntésnek, és nagyon szomorú, ha az emberek fertőzésektől tartva nem nyújtanak egymásnak kezet”. 

Pekingi pacsi