Jerome Valcke főtitkár annak ellenére is sürgeti a jogszabály mihamarabbi akceptálását, hogy a felek több paragrafusról is vitatkoznak. A disputa a csökkentett árú jegyeket, a stadionokon belüli sörárusítást, továbbá a vis maior esetek okozta károk utáni felelősségvállalást érinti.

A FIFA nem ért egyet azzal az – egyébként tiszteletre méltó – elképzeléssel, amely szerint a hatvan évnél idősebb és a diákigazolványt fölmutató brazil állampolgárok jelentős kedvezménnyel vehetnének meccsbelépőt. (A szervezők a tikettek tíz százalékát szánják a támogatott csoportoknak.) Pontosabban: a nemzetközi szervezet az idősek esetében még hajlana a kompromisszumra, ám a fiataloknak legalább 25 dollárért adná a jegyeket.

A sörforgalmazás kérdésében körvonalazódik a megegyezés, miután egy módosító javaslat került a brazil törvényhozás elé, amely a vb idejére engedélyezné a folyékony kenyér műanyag poharas értékesítését az arénákban. Már az is figyelmet érdemel, hogy ez az ügy egyáltalán terítékre került, mivel a FIFA fő szponzorainak egyike egy sörgyártó multicég, amely irdatlan pénzt fizet a reklámért. Valcke meg is jegyezte: Brazília fordult a legtöbb speciális kéréssel a szövetséghez.

Nyilván, mert megteheti. Az ötszörös világbajnok, a sportág megannyi világklasszisának szülőhazája, a futball emblémáinak egyike alighanem teszteli a FIFA-t. Ennek oka, hogy az akkurátus marketingpolitikával kitűnő szervezet minden (más) alkalommal saját profitjának maximalizálását s nem a rendező ország gazdasági-társadalmi céljait tartja szem előtt.

A FIFA néhány meghökkentő irányelvet is rögzít útmutatójában. A figyelmes illetékesek – miként az előző, dél-afrikai torna előtt –nem csupán a FIFA World Cup vagy a World Cup szavakat védették le, de még a rendező város plusz 2014 kombinációt is (például: Sao Paulo 2014). Kivételes szerencse, hogy az érintett települések – objektív okokból – nem lehetnek például Európa kulturális fővárosai abban az évben, mert összetett feladat volna a kifejezés használatának elkerülése.

A szabályok szerint a futballal lehet hirdetni, „csupán” a vb-vel bármilyen formában összefüggő szó, logó, embléma nem szerepelhet a reklámokban.

Az irányelvek a legutóbbi világbajnokság házigazdáit már kreatív ellenállásra kényszerítették. A Kulula diszkont-légitársaság a szabályok szerint nem „vébézhetett” hirdetéseiben, ezért a következő szöveggel állt elő: „A nem hivatalos légitársasága a tudod, hogy minek!” Nem is egyszeri akcióról volt szó, mivel a cég folytatta a szigorú szabályzat karikírozását: „Mindenkinek megfizethető repülést kínálunk, kivéve Sepp Blatternek, aki ingyen utazhat!”

A FIFA szigorú politikája persze indokolható, amennyiben a bevételi oldalra tekintünk: a Sony 305 millió dollárt fizetett a 2010-es és a 2014-es vb-re szóló szerződéséért, míg az Emirates, a torna hivatalos légitársasága 2007-ben 195 millió dollárt szurkolt le hét évre. A szövetség csupán akkor bízhat ilyen krőzusi gazdagságot garantáló megállapodásokban, ha exkluzivitást garantál partnereinek.

A brazilok ennek ellenére próbálkoznak. Ha bármelyik ügyben eredményt érnek el, messzebbre jutnak, mint elődeik. S például a kedvezményes jegyek körüli vita aligha vet jó fényt a FIFA-ra. Igaz, a szervezet korábban sem sok energiát fordított a szociális szempontok érvényesítésére, valamint az imázsára, ha pénzről volt szó. Csak valamivel nehezebb határozott nemet mondani, ha Ronaldo kísérgeti a főtitkárt Rio de Janeiróban, és a következő szobában esetleg Pelé, Zico vagy Romario várja.

A Fekete Gyöngyszem és a FIFA elnöke. Szoros a kapcsolat