Vigyázat, Vaslady!
– Tudni akarom, hol vannak a teljesítőképességem határai. Az elmúlt két évben azt éreztem, még mindig van bennem szufla. Azért, mert februárban ötven leszek, miért ne lehetnének még céljaim? – nyilatkozta a Berliner Morgenpostnak a nyolcszoros olimpiai bajnok német kajakozó, aki nem tagadja: azért kezdett kőkemény edzésbe, hogy a nyáron kijuthasson Londonba, és ezzel hetedszer vehessen részt az ötkarikás játékokon. Amennyiben ez megvalósul, a két felnőtt gyermek édesanyja a német sportolónők közül elsőként éri el a részvételi hetest. (A német férfi sportolók közül Ludger Beerbaum lovas díjugratónak és Ralf Schumann sportlövőnek sikerült ez.)
Minden idők legeredményesebb német olimpikonjának a visszatérése azért is érdekes, mert 2008 februárjában, a pekingi játékok előtt fél évvel már bejelentette: slussz, elég volt a játékokból, bármennyire fáj is a szíve, úgy érzi, amit az ízületei még engednének, azt az életkora már nem teszi lehetővé. Ezt megelőzően egyszer már visszatért a „nyugdíjból”: 2004-ben, negyvenkét évesen ismét lapátot fogott, és a németek négyesét Athénban, az 500 méteres távon egészen az aranyéremig vezette. Fischer a 2008-as visszavonulása bejelentésekor nem tagadta, akkor „végérvényesnek” mondott döntésében az is szerepet játszott, hogy a szövetségben „leírták”. – Pedig szívesen megmutattam volna az illetékes szövetségi uraknak, hogy ki a „legény” vízen – nyilatkozta négy évvel ezelőtt a huszonhétszeres világbajnok.
Fischer jelenleg Ausztráliában edz, pontosabban felméri, milyen esélyekkel indulhatna el az áprilisban esedékes duisburgi válogatón.
– Tudom, hogy Birgit szabott magának egy határidőt, és teljesítőképessége alapján maga fog dönteni, rajthoz áll-e a válogatón. Az indulás mindenki számára lehetséges –idézte a SID sporthírügynökség Reiner Kiessler szövetségi kapitányt. A Bild Zeitungnak viszont azt mondta a szakvezető: Fischernek nehéz dolga lesz. Ha mégis sikerülne neki az olimpiai kvalifikáció, az sokat elárulna a jelentősen megfiatalított német női válogatott erejéről...
Az egykori NDK-ból származó, az elképesztő becsvágy fűtötte Fischer első olimpiai aranyát tizennyolc évesen Moszkvában szerezte 1980-ban. Legutóbb 2005-ben volt válogatott, akkor a zágrábi világbajnokságon két bronzérmet lapátolt össze. Az újabb visszatérés követelményeit a Havel menti Brandenburgban született, s máig a Berlint körbe ölelő tartományban élő „Vaslady” formálisan teljesítette azzal, hogy bejelentkezett a doppingellenes ügynökség edzés-ellenőrzési rendszerébe.
A nagy akaraterővel megáldott sportolónő még mindig sajnálja, hogy 1984-ben, Los Angelesben nem állhatott rajthoz, miután az NDK – a szocialista országok döntő többségéhez hasonlóan – csatlakozott a szovjet bojkotthoz. Fischer hiába érezte, hogy formája alapján akár három aranyat is nyerhetett volna, ez csak álom maradt.
A legszebb emlékei Barcelonához fűződnek. Második gyermeke születése után a „lapátoltak még” kategóriájába sorolták, a szabadidejében szívesen festegető sportolónő mindezek dacára egyesben tudott győzni. Amikor a sydney-i olimpia után először vonult vissza, egyáltalán nem tette le a lapátot. Kanu-Fisch nevű cége tréningeket és túrákat szervezett, vagyis a megfelelő részvételi díj leszurkolása fejében egyszerű halandók is együtt evezhettek az élő legendával.
