Hozzávetőleg hárommilliárd forint érkezhet jövőre a kosarasokhoz az úgynevezett látványsportágakat támogató cégeknek társaságiadó-kedvezményt nyújtó jogszabálynak köszönhetően. Az Euroligában szereplő Győr női együttese – százötven szurkoló előtt – 110:39-re nyert a BSE ellen az NB I-es bajnokságban. Az utóbbi napok sportágat érintő hírei legalábbis ellentmondásosak. Bonyolult feladványnak tetszik sikeres kontinenstornát lebonyolítani, miközben fölöttébb visszafogott érdeklődés mutatkozik a női szakág hazai meccseire.

– Kétségtelen: nem segíti a színvonal javulását, ha az álprofizmus is megjelenik az élvonalban – mondja érdeklődésünkre Sterbenz Tamás, a szövetség főtitkára. Az elöljáró úgy véli, a fölzárkózás akkor lehetséges, ha kiegyensúlyozottabb a vetélkedő, azaz csupán elit együttesek rivalizálnak egymással az NB I-ben. – Természetes, hogy a néző az élményt keresi, ezért kiélezett találkozókat akar látni. Ha nincs igazi tét, akkor a közönség távol marad – említi a tréningmeccs-jellegű győri mérkőzést érintő kérdésünkre.

A férfi bajnokság kiegyenlítettebb, a nézőátlag is magasabb, ám a válogatott beláthatatlan távolságra van a világ élvonalába tartozó társulatoktól. Sterbenz szerint a lemaradás okainak egyike, hogy a magyar csapatok több éven át nem keresték a nemzetközi szereplés lehetőségét. Ha dönteniük kellett, inkább szerződtettek plusz egy légióst, s lemondtak az európai klubtornákról. Az importjátékosok révén a csapatok hazai szinten megizmosodtak, rendkívül szoros meccseket vívtak, ám teljesen elszakadtak a nemzetközi mezőnytől. A visszafogott magyarországi tempó nyomán a válogatott kosarasok képtelenek voltak fölvenni a ritmust, amikor a nemzeti csapatban tíz nap alatt négy mérkőzést kellett játszaniuk. Az utóbbi években az együttesek már részvevői a kontinentális sorozatoknak, ami első óvatos lépésnek megteszi. Persze nincs olyan program, koncepció, stratégia, amely segíthetne, ha nincs pénz. De most az is van...

– Soha nem látott összeget kap a sportág jövőre, s ezzel a lehetőséggel élnie kell – szögezi le a sportvezető. Megemlíti, főként az utánpótlásrészleg profitálhat a támogatásból. Miként a főtitkár fogalmaz: véget ér az a korszak, amikor a válogatottak azért nem vehettek részt nemzetközi viadalokon, mert a szövetség nem tudta finanszírozni az utazást. Hazai pályán is rangos vetélkedőket terveznek, amelyeken például a franciákkal és a spanyolokkal, azaz a legjobbakkal rivalizálnának, mert az európai sereghajtók elleni meccsek a legkevésbé sem segítik a fejlődést.

Minthogy ezúttal a fiatalok kerülnek a fókuszba, aligha várható a válogatottak jelentős előmenetele, bár a férfiak a listára esetleg fölkerülhetnének – vetem fel Sterbenznek, aki így felel: – A rangsort ebben a sportágban nem tekintjük mérvadónak. Mindenesetre szomorú lennék, ha a 2015-ös női Európa-bajnokságig még semmilyen előrelépést nem tapasztalnánk. Ugyanakkor a látványos eredmények 2020-ra várhatók: csaknem egy évtizedbe telik, mire a programokban részt vevő fiatalok a felnőtt mezőnyben is versenyképessé válnak.

Egyébiránt a kontinenstorna rendezési költségeire a kormány pénzügyi garanciát vállalt. Igaz, a szponzori támogatások így is nélkülözhetetlenek. A fejlesztésekhez az érintett önkormányzatok (Budapest, Győr, Sopron, Szombathely, Veszprém) partnerek.

Program és pénz van. Már csak csapat kell.