Az csupán a korszellemnek „köszönhető” véletlen, hogy a nyitó paragrafusok a doppingszerek használatának kerülését, továbbá a fogadási csalások elutasítását írják elő, a legfontosabb módosítások ugyanis a struktúrát érintik, nem az erkölcsi alapvetéseket. A jogszabály, amelynek preambuluma kimondja azt az aktuálisan nehezen igazolható tételt, hogy „Magyarország sportnemzet”, a MOB-ra testálja a sportirányítást. Emiatt a sportpolitikáért felelős minisztérium feladata az ötkarikás szervezet javaslatainak kormányzati képviseletére, valamint a vonatkozó jogszabályok előkészítésére korlátozódik. A törvény a MOB feladatai közé sorolja a magyar sport utánpótlás-nevelési koncepciójának elkészítését, a tehetséggondozó programok működtetését, az együttműködést a szakszövetségekkel. A Borkai Zsolt elnök vezette szervezet meghatározza az állami támogatások felosztási elveit, dönt a mecenatúra felhasználásáról, sőt folyósítja is a pénzt. (A szöveg szerint főként a programalapú finanszírozás elvét alkalmazza, azaz véget érhet a kassza automatikus működésének korszaka.) A MOB részt vesz a pénzügyi ellenőrzésben, s bizonyos feltételek mellett állami tulajdonú sportlétesítmények vagyonkezelését is elláthatja.

S ha mindez nem lenne elég: a bizottság hatáskörébe nem csupán az ötkarikás sportágak ügyei tartoznak, hanem az olimpiai programban nem szereplő szakágak éppúgy, mint a fogyatékosok vagy az egyetemisták sportja. (Értsd: a kajak-kenu és a labdarúgás mellett a frizbi is a MOB felügyelete alá tartozik.) A Magyar Paralimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége integrálódik a rendszerbe, és szakmai tagozatként működik tovább. Az egyes szervezetek vezetője a MOB alelnöki posztját tölti majd be. Ebből következik az is: az átalakulással a MOB alapszabálya szintén megváltozik.

Mint látható, a labdarúgás sem kivétel. Az MLSZ is a MOB ernyője alá kerül, s ugyanolyan jogai vannak, mint a sportlövők vagy az evezősök szervezetének. A törvény egy helyen nevesíti a futballt: ott, ahol rögzíti, hogy a totó játékadója továbbra is a labdarúgó-szövetséget illeti.

A kormánypártok a költségvetési törvényben jelentősen megemelték az olimpiai bizottság működésére szánt összeget. (Korábban is voltak tervek arra, hogy az átláthatatlan sportirányítási rendszert centralizálják, ám főként egy „szupergrémium” létrehozása volt terítéken, azaz egy kvázi független szervezet döntött volna a támogatási elvekről és a pénz elosztásáról.)

A törvény sok más területen is újraszabályozza a magyar sport működését. Megtiltja, hogy a sportszervezetek amatőröknek – szponzori megállapodás keretében – pénzügyi támogatást adjanak, világosan megfogalmazza az úgynevezett vagyoni értékű (például: közvetítési) jogok értékesítésének módját, illetve a versenyeztetés részleteit. A profi sportolókat érintő paragrafusok egyike lehetővé teszi, hogy a versenyzőt megbízási szerződéssel foglalkoztassák, feltéve, ha jövedelmét bérköltségként fizetik ki. (Ebben az esetben a munka törvénykönyvének egyéb előírásai nem védik a sportolót.) A pontok A nemzet sportolója címtől az amatőr megállapodásokon át egészen a sportszövetségekkel szembeni felszámolási eljárásig megannyi részletet érintenek.

A radikális változások egyúttal arra utalnak: új sporttörvény – legalábbis a közeljövőben – nem készül. A temérdek változás miatt egyértelmű: amíg megannyi versenyző az olimpiára, addig a MOB a reform végrehajtására készül.

London a ködben?