Ritkán lép a nyilvánosság elé!

Most sem magamtól léptem, ön kért interjút. Soha nem kerestem a szereplési lehetőséget; egy futballklub tulajdonosának csak akkor kell megszólalnia, ha van mondanivalója. Viszont Fehérváron legalább meg lehet találni a tulajdonost. Ahogyan néhány magyar futballklubot elnézek, nem mindenütt tudni, ki is az...

Rossz véleménye van a mai magyar labdarúgásról?

Az utóbbi évtizedekben elment mellette az élet. De a folyamat nem visszafordíthatatlan, gondoljon csak a svédek elleni győztes és – a lehetőségek szerint – telt házas vb-selejtezőre. Ám mindenekelőtt azért bízom a fejlődésben, mert Csányi SándorMLSZ-elnökké választásávalmegjelent a futballban a szabályozott gazdasági működés lehetősége.

Ám nincs játékos, nincs közönség...

Miért lenne néző, amikor hosszú ideje hiányoznak a nemzetközi eredmények? Bár a látogatottság nem feltétlenül csak a pályán nyújtott színvonal függvénye. A mostaninál nagyobb publikumot is mozgósítani lehetne, ha a magyar klubok több figyelmet fordítanának a meccsrendezésre és a mérkőzések körülményeire. Amíg egyes kluboknál az ellenfél szurkolóit a hazai drukkerek sorfala között vezetik a vendégszektorba, nehéz odavinni tömegeket. S ez csak egy példa a sok közül.

Fehérváron sem látni, hogy akár csak feléig-harmadáig megtelne a stadion.

Nálunk szerepet játszik az is, hogy az itteni jégkorongozók európai nívót képviselnek, ráadásul sokszor egy időben rendezik a városban az első osztályú hoki-, kosárlabda- és futballmérkőzést. De nyilván nem ez a legfőbb ok.

Magam is fontosabbnak érzem például a listavezető Debrecennel szemben mutatkozó tizenegy pontos hátrányt.

Három évre terveztünk-tervezünk. A játékosként roppant sikeres portugál Paulo Sousa érkezésével nem egyszerűen más elképzelés, hanem egészen más klubfilozófia nyert teret nálunk. Ehhez alkalmazkodni kell, ami nem megy egyik pillanatról a másikra, egy folyamatról van szó. Már most számon kérni Paulo Sousán bármit is, az türelmetlenségre, sőt dilettantizmusra vallana.

Ami az edző labdarúgó múltját illeti, az valóban parádés. Afelől sem lehet vita, hogy milyen szellemben nőtt fel játékosként. De az afférja nem használt sem neki, sem a klubnak...

Mivel nem voltam ott, nem tudom, mi történt pontosan. De nem is vizsgálom, mert a számomra ellentmondásos eset után az újságíró még aznap este feljelentette az edzőt, amiért az szerinte szándékosan lefejelte őt. Innentől kezdve az ügy tisztázása a rendőrség feladata.

S ha az derülne ki, hogy a tréner nem ártatlan?

Paulo Sousa élvezi a klubvezetés bizalmát, a kérdést pedig akkor tegye fel, amikor megszületik a verdikt. Megjegyzem: több, erkölcsileg megkérdőjelezhető eset is történt a hazai edzőkkel az utóbbi években, azonban egyiket sem követette efféle megbélyegzés. Lefejelni valakit: az elfogadhatatlan. Továbbra sem tudjuk, mi a teljes igazság, így megint csak azt mondom: bízzuk ezt a rendőrségre.

Akkor a Videoton játékáról kérdezem: lát-e abban fejlődést?

Mindenképpen. Az edzői csapat nagyon sokat dolgozik, több, a nyilvánosság előtt nem látszó problémát megoldottunk, és pozitívumnak gondolom, hogy utat nyitottunk a külföld előtt. Ám a folyamatnak kifutása van, s nem tartom elképzelhetetlennek például, hogy belátható időn belül két magyar csapat is Európa Ligaszereplő legyen. Nézze az APOEL-t: részben lejárt szerződésű játékosokkal mennyire vitte! Nem hasonlítom a mai Videoton FC-t vagy bármelyik magyar együttest a nicosiai csapathoz, csupán arra utalok, hogy ha sonló igazolásokra a mi klubjaink is képesek lehetnek. Azt persze nem tudom, lesz-e elég befektető ehhez.

Nézi az APOEL-t?

Figyelek rá. Amúgy inkább a magyar futballt nézem, bár nem vagyok klasszikus értelemben vett szurkoló. A Barcelona vagy a Milan meccsei alkalmával viszont nagyon ritkán kapcsolom be a televíziót, hogy tulajdonosként megmaradhassak a realitásoknál.

Azt már tudom, mit nem kapcsol be. És hogyan kapcsol ki?

Mountain bike-kal, hegymászással, túrázással.

S közben a Videoton jövőjén tűnődik?

Azon is. Viszont soha nem jut eszembe, hogy mellébeszéljek. A tőzsdéről jöttem: ott hazudni életveszély, de legalábbis helyrehozhatatlan következményekkel jár.

Akkor nagyon meg kell fontolnia, mit mond a fehérvári távlatokról.

Ön szerint hány éve nincs igazi magyar futball?

Úgy negyedszázada.

Látja, ez az: ennyi idő mulasztását nem lehet egyik évről a másikra pótolni. Ha úgy tetszik, van huszonöt esztendőnk a helyreállításra. De persze azt remélem, a hazai labdarúgás rekonstrukciója ennél rövidebb ideig tart majd.

FOTÓ: MÓRICZ SIMON